2013. november 13-án baráti estet szervez A Moldvai Magyar Oktatásért Alapítvány (AMMOA) és A Keresztszülők a Moldvai Csángómagyarokért Egyesület (KEMCSE) a Barabás Villában. Az esemény fővédnöke Pokorni Zoltán. A rendezvény célja a hazánkban élő csángó művészek produkcióin keresztül tolmácsolni a támogatók felé a csángók köszönetét. Az esten a világ első csángó társasjátéka, a Naputánjáró mesevilágát Berecz András Kossuth-díjas énekes, mesemondó, népmesegyűjtő, folklórkutató és előadóművész jeleníti meg. A fellépők között lesz az AMMOA alapítója, a Prima Primissima-jelölt Petrás Mária népdalénekes, keramikus és dr. Iancu Laura csángó költő és néprajzkutató, a Magyar Írószövetség elnökségi tagja.

„Jó dolog árva gyerekeket befogadni és nevelni.  Talán ezen a földön a legcsodálatosabb érzés az, amikor szívünket eltölti, gyermekeink szép élete által az örömteli büszkeség! A szülőnek a munkáját a gyermek azzal hálálhatja meg leginkább, ha úgy él és végzi a mindennapi feladatait, hogy az apa, anya tiszta szívvel, büszke örömmel nézhet rá! Istennek legyen hála, nekem sok ilyen nagyszerű gyermekem van! Büszke örömmel, Csaba t.”

https://www.youtube.com/watch?v=y7HhmTEGCLk#t=21

http://www.magnificat.ro/portal/index.php/csaba-testvmainmenu-42/elmedi-mainmenu-247/9116-csaba-testver-biztatasa-karcfalvan

„Az elmúlt években célunk a moldvai magyar oktatási program fenntartása és lehetőség szerinti fejlesztése volt. Úgy látjuk, hogy mostanra a program működése stabilizálódott. A következő nagy feladat a jelenlegi támogatói kör bizalmának megőrzése és a támogatói bázis szélesítése. Ennek érdekében szükséges a kapcsolattartás, az információ-áramlás, az átláthatóság fejlesztése a közreműködő szervezetek és személyek között. Bízunk abban, hogy a szakmailag már erős lábakon álló oktatási program anyagi téren is megkapja azt a figyelmet és elköteleződést, amely szükséges ahhoz, hogy a magyar nyelvű oktatási tevékenység új moldvai helyszíneken, vagy a már létező helyszíneken nagyobb óraszámban, változatosabb programmal is megjelenhessen. Az oktatásban részt vevő gyerekek nevében is köszönjük minden támogatónk segítségét, és kérjük, tartsanak ki a moldvai magyar oktatás ügye mellett – foglalta össze Antal Gábor, az AMMOA leköszönő elnöke.

A köszönet estjén mutatkozik be az AMMOA új elnöke, Legeza László és az Alapítvány szóvivői szerepét elvállaló Berecz András.

„Petrás Mária megtisztelő felkérésének eleget téve örömmel mondtam igent az AMMOA kuratóriuma elnöki feladatainak végzésére. Nagy bizalom jellemzi az elnökváltás folyamatát az évek óta kiváló tevékenységet végző kuratórium, és partner szervezetei részéről, amit ezúton is köszönök. Remélem, hogy munkámmal rá tudok majd szolgálni e megelőlegezett bizalomra. Talán alátámasztja ezt, hogy eddig több nonprofit szervezetben tevékenykedtem, voltam vezető, és tapasztalatot szereztem szervezésben, irányításban, ezeket igyekszem majd kamatoztatni. A magyarság sorsa, ránk, ma élő magyarokra bízott értékei eddig is előkelő helyet foglaltak el életemben. Több fotóalbumot készítettem a határainkon túl élő honfitársainkról, egyet a vándorló, honszerző és kalandozó őseinkről. Számos egyháztörténeti albumom is a magyar értékrend egy fontos szeletét mutatja be. Egyetemi munkám, cserkész múltam pedig az örök ifjúsághoz köt, három évtizedet töltöttem katedrán. Egy nehezebb időszakon túljutott, nyugodt, rendezett alapítvány vezetését veszem át, ahol minden feladatnak megvan az eljárásrendje, mindenki tudja a dolgát, köszönet ezért minden munkatársnak, és különösen a leköszönő elnöknek, Antal Gábornak. Számomra teljes mértékben megnyugtató az a tény, hogy ő továbbra is a kuratórium tagja marad, és szakértelmével segíti munkámat, munkánkat. Reméljük, hogy együtt tovább haladhatunk a megkezdett úton, a csángó fiatalok magyar nyelvű oktatása érdekében” – indokolta szerepvállalását Legeza László.

„Annak idején, amikor az iskolában ezt a szót, hogy csángó, még csak nem is lehetett hallani, s azt, hogy kisebbségi magyar, ezt is csak a folyósón merték elmondani a jóravaló irodalomtanárok, akkoriban találkoztam én egy csodálatos népdalgyűjteménnyel: Rajeczky Benjámin magyar népdalok. A Gorkij Könyvtár zeneműtárában tudtam meghallgatni és ott, ami a legjobban szíven ütött, egy moldvai csángó népdal. Olyan gazdag szöveggel, olyan régies szórenddel és szóhasználattal, amit addig még soha nem hallottam. Ez az első nagy csángó élmény, ez kergetett el 1979-ben Moldvába, hogy lássam színről-színre, kik azok, akik magukat ruházzák, akiknek a régmúlt idők a köznapi nyelvükben van, ahol kódex mélységű szövegek csak úgy elhangzanak köznap, mezőn és mulatságban. Hála Istennek letartóztattak, volt egy nyolcórás kihallgatásom és ezért tudtam, hogy amit ennyire féltenek tőlem, arra nekem még nagyobb szükségem volt. Úgy voltam tehát, mint a csúzliban az U szeg, hogy csak kicsit húzzák hátra azért, hogy nagyot repüljön előre. Így tehát, hálás vagyok nekik is a miliciának, és mindmáig érzem ezt a repülést, mikor gyimesi vagy moldvai csángó ember vagy hétfalusi csángó ember közelébe kerülök, mindig, szinte a bőrfelületemmel is hallgatódzok, nem csak a füleimmel. Hálás vagyok nekik, mert nagyon nehéz körülmények között tartották fenn a hitüket, a római katolikus vallást és ezt a Pazar nyelvet, amin beszélnek, ami teli van metaforával, gazdag, szellemes észjárással. Sütő András írja egy helyütt, hogy a magyar nyelvnek vannak napsütötte és árnyékos oldalai, vannak helyek, ahová, szómagoncokért és nyelvi észjárásért szinte koldulni kell menni, szinte búcsút járni kell. A Csángóföld ilyen hely, ahol a sok nehézség ellenére a magyar nyelvnek egy különleges, napsütötte vidéke van. A csángó népet az összmagyarságba valahogy mindenképpen be kell emelni és tudni róla. Közösen mindenképpen nagyon erősek vagyunk. Erre sok példát tudnék felhozni. A csángó ember autót is tud szerelni, internethez is ért, szántani is tud, a villanyszereléshez is konyít, énekelni tud és hangszeren játszani. És pontosan tudja, hogy most Kanadában van-e jobb ácsmunka, vagy Norvégiában. Ez a jól tájékozódó és okosan gondolkodó ezermester típus, ez hiányzik idehaza” – mesélte el kötődését a csángó kultúrához Berecz András.

„A Keresztszülők a Moldvai Csángómagyarokért Egyesület gondolata 2006-ban született meg útban Moldvából hazafelé, a keresztgyerekekkel, a csángó valósággal, emberekkel történt első találkozás mély hatása alatt. Mi, az akkor ott együtt utazó keresztszülők elhatároztuk, hogy a bennünk munkálkodó segítőkészséget, akaratot, szeretetet összeadjuk, hogy egyesítve erőinket eredményesebben tudjuk támogatni a moldvai gyerekek magyar taníttatásának ügyét, s megpróbáljunk egyre több embert meggyőzni ennek fontosságáról. Egyesületünk tagjai nagy odaadással és szigorúan önkéntes alapon máig ezért dolgoznak. Arra kérdésre, hogy ki lehet keresztszülő, egyszerű a válasz. Mindazok, akik jelképesen keresztgyereküknek fogadnak egy-egy csángó gyermeket, és vállalják magyar nyelvi oktatásának költségeit. Ám az anyagi támogatáson túlmenően a gyerekekkel és családjukkal személyes kapcsolatokat is tartanak. Segítik, látogatják őket, megemlékeznek ünnepeikről, s többek között nyári táborozásokat szerveznek számukra. Egyesületünk küldetéséneknek tekinti, hogy képviselje a keresztszülőket, akik adományaikkal, szívvel lélekkel támogatják a moldvai magyar oktatást. Célunk, elérni, hogy minél többen vállaljanak keresztszülőséget, közreműködésünkkel megelégedett adományozókká váljanak, és hosszútávon segítői, támogatói legyenek a moldvai csángók magyar nyelvű oktatásának” – mondta el a Csángó Baráti Est főszervezője, Pákozdi Judit, a KEMCSE elnöke.

„A Keresztszülők Egyesülete fontos feladatának tartja, hogy minél több gyermek járjon rendszeresen magyar órára. Ahhoz, hogy ezek a gyerekek a román iskola,  s a délutáni házimunka után még  önszántukból beüljenek az iskolapadba, valamilyen motivációra van szükség, s mivel lehetne ezt a legeredményesebben elérni? Táboroztatás, utazás, karácsonyi és húsvéti csomagküldéssel. Ez egy bizonyos jutalom a jó tanulásért, amely nem csak azoknak a gyerekeknek jár akiknek már van keresztmamájuk, hanem mindenkinek, aki rendszeresen részt vesz az oktatásban. A táborok viszont sok pénzbe kerülnek, s erre pluszforrásokat keres az egyesület. Teszi ezt a jótékonysági koncertek szervezésével, önkormányzatok segítségével. A KEMCSE szociális feladatokat is ellát. A múlt évben lehetővé tette, hogy minden iskolában legyen felszerelt elsősegély doboz. A havonta megrendezett klubdélutánjaira olyan vendégeket hív, akik előadásaival terjesztik, ismertetik a csángó kultúrát, rendszeresen szervez programokat az itt tanuló csángó egyetemistáknak, hogy könnyebben beilleszkedhessenek az új környezetükbe. Ha korrepetálásra vagy segítségre van szükségük a tanulásban szívesen rendelkezésükre áll. Az elmúlt években lehetőséget teremtett arra is, hogy moldvai utakat szervezett a keresztszülőknek azért, hogy személyesen is megismerhessék a kis pártfogoltjukat. Nagyon fontosnak tartjuk, hogy szoros kapcsolat alakuljon ki a gyermek és a keresztszülő között. Ettől válik hitelesebbé ez a program, hiszen személyesen találkozhatunk azzal, akit támogatunk. Így, sokszor életre szóló barátságok jönnek létre családok között. Az egyesületben mindenki társadalmi munkában dolgozik, s sokszor megkérdezik tőlünk, mit kapunk mi ezért cserében, és hogy miért csináljuk? A gyerekek szeretetéért, s azért  a csodálatos érzésért, hogy adni jó, hogy tettünk azért valamit, hogy az évszázadok óta megőrzött csángó kultúra fennmaradhasson. Mert mindenkinek joga van az anyanyelvét tanulni bárhol is él ezen a világon. Egyszer majd eljön az az idő is, amikor a csángó testvéreink nem szorulnak a segítségünkre, de most még igen, s ezt nemcsak hogy tennünk kell, de valahol egy kicsit kötelességünk is – fogalmazott Willemse Jolanda, a KEMCSE alelnöke, szociális felelős és falugazda.

Az AMMOA és a KEMCSE közös erővel támogatta a világ első csángó társasjátéka, a Naputánjáró létrejöttét, népszerűsítését, terjesztését. A játék célja, hogy a moldvai csángó-magyar gyerekek, felnőttek és az őket szerető keresztszülők és érdeklődők minél jobban megismerhessék Csángóföldet. A 2000 óta működő moldvai magyar-oktatási helyszínek településein kívül, a csángók számára fontos további települések megismerésére is irányul a játék. Iskolai oktatás keretében tanári segédeszközként is használható. A játék során bebarangoljuk Csángóföld központi részét, útközben pedig ismereteket szerzünk a moldvai csángó-magyarokról különböző témakörökből (történelem, földrajz, néprajz, hagyományok, gasztronómia, művészetek, stb.) A játékot izgalmasabbá teszi két negatív és egy pozitív szereplő a csángó hiedelemvilágból. 100 kérdés, több mint 100 település, jó szórakozás! A játékot 3-6 fő játszhatja. Az önálló részvétel 12 éves kortól ajánlott, de segítséggel kisebbek is játszhatják. A KEMCSE 50 darabot ajándékozott belőle általános iskoláknak. A szerzők jószolgálatra ajánlották fel az értékesítésből   származó  nyereségüket, amit a keresztszülők decemberi klubnapjukon osztanak majd szét az itt tanuló  egyetemisták között. A baráti esten Berecz András meséjében jelenik meg a Naputánjáró hangulatvilága.

A moldvai csángó falvakban még ma is elképzelhetetlen, hogy két ember szó nélkül menjen el egymás mellett. Ha többet nem is, két mondatot biztosan váltanak egymással a találkozók, megtudakolva, ki merre, mi járatban indult, vagy honnan érkezett haza. A legudvariasabb megszólítás, ha „keresztanyának” vagy „keresztapának” nevezik beszélgetőtársukat, függetlenül attól, van-e köztük bármiféle rokoni kapcsolat, vagy egyáltalán ismerik-e egymást. Ezekben a közösségekben még jelen van az egymásra figyelés, az együvé tartozás érzése.  A keresztszülői program keretében támogatható egy-egy csángó kisgyermek magyar tanítása a jelképes keresztszülőség vállalásával. Havi 4 ezer forint befizetésével lehetővé tehető egy általános iskoláskorú gyermek számára az anyanyelvi oktatást. A tehetségesebbek továbbtanulhatnak magyar középiskolában, Csíkszeredában. Az ő tanulmányaikhoz azonban már havi 15 ezer forint szükséges. Az így összegyűlt összeg hozzájárul a tanári fizetésekhez, az oktatási helyszínek fenntartásához, a kollégiumi költségekhez.

A jelképes keresztszülőség azt is jelenti, hogy egy „keresztgyermekkel” levelezés, találkozás során szoros kapcsolatba építhető. Rajta keresztül mód nyílik betekinteni a csángó emberek életébe, lehetőség adódik megismerkedni a történelmükkel, gazdag hagyományaikkal, életre szóló barátságokat köthető. Moldvában gyakorlatilag soha sem volt magyar nyelvű oktatás (kivéve az 1950-es években indított magyartanítást, amit gyorsan elsöpört a történelem). A moldvai magyar oktatási programnak köszönhetően ma 26 csángó faluban - iskolában és iskolán kívül - közel 2 ezer gyermek tanulhatja ősei nyelvét. De sok ezren vannak még, akiknek nincs lehetőségük magyar iskolába járni.

A Moldvai Magyar Oktatásért Alapítvány (AMMOA) az oktatási program magyarországi és erdélyi támogatásait gyűjti össze és juttatja el a programot koordináló szervezet részére (RMPSZ) részére. Az AMMOA közhasznú, így jogosult adókedvezmény igénybevételére szolgáló adóigazolást kiállítani, továbbá jogosult az SZJA-ból a civil szervezetek részére felajánlható 1% fogadására.

A Keresztszülők a Moldvai Csángómagyarokért Egyesület (KEMCSE) szoros együttműködésben dolgozik a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségével és a Moldvai Magyar Oktatásért Alapítvánnyal. Alapvető céljuknak tekintik a „Legyen Ön is keresztapa, keresztanya” program népszerűsítését, a támogatók körének bővítését.

További információ: Holub Katalin (06 20 922 6431)