Hiányérzetet és bevételhiányt pótolnak - rugalmasan, közösségi juttatásokkal és közösséget teremtve
A Közérdekű Nyugdíjas Szövetkezetek Országos Érdekképviseleti Szövetsége üdvözli az öregségi nyugdíjkorhatárt elérők továbbfoglalkoztatására vonatkozó 2018. november 1-jétől érvényes változásokat. Fontosnak tartja, hogy a munkáltatók lehetőséget kaptak saját állományuk megtartására, s a munkavállalók, hogy folytassák munkaviszonyukat. Felhívja azonban a figyelmet arra, hogy a nyugdíjba vonultak számára a közérdekű nyugdíjas szövetkezetek továbbra is rugalmas munkalehetőséget teremtenek, ahogy a piaci szereplők számára is szélesebb merítést biztosítanak. 2018 augusztusáig a 45 ezer regisztrált nyugdíjas ötöde dolgozott, s keresett közel kétmilliárd forintot.
Tény, hogy 2018. november 1-jétől a munkáltatók is (kivéve ez alól a közszférát) ugyanazon adókedvezményekkel foglalkoztathatnak öregségi nyugdíjast, mint a nyugdíjas szövetkezetek, vagyis két új foglalkoztatási megoldással számolhatunk. Az új szabályok nagyban megkönnyítik az eddigi munkaviszony egyszerű tovább folytatását azon esetekben, amikor a munkáltató elégedett a dolgozójával. Továbbra is szüksége van a nagy szakmai tapasztalatára, s az eddig végzett fegyelmezett színvonalas munkájára, a munkavállaló pedig a nyugdíjas lét küszöbén állva még nem szeretne otthon ülni, fontos számára a munkahelyi közösség, az életpálya csúcsán elért magasabb kereset, s a cégen belüli egyéb juttatások.
Szükséges azonban kiemelni egy logikus összefüggést: akinek jelenleg van munkahelye, s a munkahelyén tovább marad a nyugdíjas státusza mellett, nem kell „reaktivizálni”, vele ebben a foglalkoztatotti minőségében kevesebb dolga akad a szövetkezeteknek. A törvény szelleme szerint ez korábban is így volt, következésképpen ezzel, tehát a közvetlen foglalkoztatásukkal nyugdíjas szövetkezeti térvesztés sem történhet. Az sem állítható, hogy a nyugdíjat elérő munkavállaló cégen belüli visszatartása elveszi egy másik nyugdíjastól a munkába állás lehetőségét. A foglalkoztatói döntések nem ilyen egyenesen következnek, inkább az a valószínű, hogy a távozó nyugdíjas helyett – a folyamatos megújulás jegyében - egy aktív korú, fiatalabb munkaerő kerül felvételre. Az új jogszabályok kapcsán - szövetségi szinten - számolunk azzal is, hogy a munkáltatók maguk is vesznek majd fel közvetlenül a jelenleg nem dolgozó nyugdíjasok közül. Ebben lehet verseny a munkáltatók és a közérdekű nyugdíjas szövetkezetek között. Álláspontunk szerint ez a munkaerő-piaci verseny is jót tesz majd a hazai foglalkoztatottságnak sokszínűbbé teszi a munka világát.
A KÖZÉSZ várja a szövetkezeti rendszerbe azokat a nyugdíjasokat is, akik életkori, egészségi, vagy más okból nem kívánnak tovább nyugdíjasként főállásban dolgozni. Számukra a szövetkezetek rugalmasabb foglalkoztatást, nem teljes heti, nem teljes munkanapi, akár csak néhány munkaórás, vagy távmunka elfoglaltságot biztosíthatnak. Ez a rugalmasság, s kisebb, olcsóbb adminisztráció, továbbá a szövetkezeti tag tulajdonosi, foglalkoztatotti és vagyonkezelői együttes jogosítványa előnyt jelenhet a most elinduló munkaerő-piaci versenyben. A közösségi alap biztosította rekreációs célú szociális, egészségügyi, oktatási és kulturális juttatások plusz vonzerőt jelenthetnek.
Ebben az új helyzetben a KÖZÉSZ nemcsak, hogy tudomásul veszi a megváltozott jogi, gazdasági környezetet, hanem megújítva szakmai tevékenységét, keresi a szövetkezetek lehetséges mozgásterét.
A megváltozott jogi környezetben is tisztán látszanak a közérdekű nyugdíjas szövetkezet útján való nyugdíjas foglalkoztatás előnyei:
- nem igényel új munkaviszony létesítést, csak egy foglalkoztatási megállapodást köt a nyugdíjas a szövetkezetével, következésképpen ez a foglalkoztatás dologi költséget jelent és nem bér jellegű kiadást,
- a szövetkezeti tag kívülről érkezik a céghez, s nem munkaviszonyba, ezért munkájának a díjazása már nem kötődik a dolgozó korábbi munkahelyén belüli szakmai karrierjéhez, bérezési előmeneteléhez, és a cégenként eltérő, igen sok szubjektív elemet is tartalmazó belső javadalmazási rendszerhez. A szövetkezet útján való díjazás a munkaerőt kölcsönvevő cég belső előmeneteli, juttatási rendszeréhez kapcsolódik, ezért a szövetkezetekkel szerződő cégek számára ez versenyképesebb megoldást jelent, a szövetkezeti tag lehetséges személyi közreműködési díját alapvetően egy vállalkozási szerződésalakítás során formálják, tehát a cégek egy ilyen piaci versenyben kedvezőbb pozíciót érhetnek el, mint nyugdíjas munkavállaló közvetlen alkalmazásával,
- nem merül fel szabadsággal, betegszabadsággal és táppénz hozzájárulással kapcsolatos kiadás sem,
- a foglalkoztatás rugalmas, egyaránt szólhat a szokásos munkaidőre, a hét minden napjára, vagy csak egyes napokra, esetleg csak napi néhány órára, de akár távmunkára is,
- a „Nők 40” program keretében korhatár alatti életkorban öregségi nyugdíjba került szövetkezeti tag személyes közreműködési díját nem terheli kereseti korlát,
- az alkalmazási, HR és díjazási feladatok és ennek költségei csak a szövetkezetnél jelennek meg,
- ugyanakkor a foglalkoztató cég a szövetkezettől megkapja a teljes munkautasítási, irányítási jogot, s a szövetkezeti tag egy alávetési nyilatkozatot tesz a foglalkoztató szabályainak, a szakmai előírásoknak és a jogszabályoknak a betartására.
A máig létrehozott mintegy 150 nyugdíjas szövetkezet rendkívül sokszínű: több országos hálózatú szövetkezet mellett léteznek területi vagy helyi működési területű szövetkezések. A KÖZÉSZ ismeri, érti a szövetkezetek problémáit, működési nehézségeiket, s nagyságuktól, szakmai irányultságuktól függetlenül minden közérdekű nyugdíjas szövetkezetet képviselni kíván a kormányzati szervek és a szakmai érdekképviseleti partnerek előtt. A KÖZÉSZ működése iránt van bizalom, s ezt mi is fejezné ki jobban, mint hogy az Érdekképviseleti Szövetség 2018. november 8-án tartandó közgyűlésén számos új taggal bővül.
Két törvényjavaslat, húsz helyszín, 2000-nél több résztvevő. Egyharmaduk vállalkozó, kétharmaduk nyugdíjas – ez a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) és KÖZÉSZ társszervezésében tavasszal rendezett Nyugdíjas Szövetkezeti Szakmai Napok fórumsorozat egyenlege. Utóbbi arány megfordítását, konkrét gyakorlati példákon is szemléltetett teljes tudástranszfert és további pozitív változások előmozdítására a vonatkozó tárgyú előterjesztések, jogszabálytervezetek közös szakmai véleményezését tűzi céljául a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK), valamint a KÖZÉSZ, mint felelős gazdasági érdekképviseletek közelmúltban aláírt együttműködési megállapodása.
További információ, sajtókapcsolat:
Holub Katalin (+36 20 922 6431)