GKK Épített örökség - Örök építészet: A válság lehetőség!
Összefoglaló a Történelmi kincseink a harmadik évezredben. konferencián
elhangzottakból
(2009. március 26. Gödöllői Királyi Kastély)
Tízezernél is több regisztrált műemlékünk van, mit teszünk velük? A magyar
örökségvédelem és a kulturális turizmus milyen kapcsolatban van? Milyen
szerepet szánunk a magántőkének a revitalizációban? - tette fel kérdésként
megnyitójában dr. Révész T. Mihály, a Gödöllői Királyi Kastély ügyvezető
igazgatója azon a konferencián, amelyet hazánk épített örökségének
védelmében, az eredmények összegzésére, a mutatkozó nehézségek
számbavételére, valamit a jövőbeli tervek, elképzelések felvázolására
rendeztek.
A konferenciai előadói a turizmus és az örökségvédelem szakmai
szervezeteinek vezetői voltak. Dr. Mezős Tamás, a Kulturális Örökségvédelmi
Hivatal elnöke is egy kérdéssel kezdte Kiemelt projektek előkészítésének
tapasztalatai és megvalósításuk nehézségei című vitaindító előadását. Van-e
örökségvédelem? Nincsenek átfogó célok meghatározva, nagy programok és
kidolgozott kapcsolatrendszer. A budai várban tervezett fejlesztési is
emiatt volt eredménytelen. A vár egyébként is az állatorvosi ló esete,
hiszen szerinte alkalmatlan az Országos Széchényi Könyvtár, a Magyar Nemzeti
Galéria, méltatlan a Budapesti Történeti Múzeum elhelyezése, sőt a
Sándor-palota sem megfelelő a köztársasági elnöki rezidencia funkciójára. A
Szent György tér mindig beépített volt, a hegyoldalnyi foghíj mielőbb
pótolandó. A Kalina Mór-féle Honvéd Főparancsnokság épületének
rekonstrukciója sem sikertörténet, annak ellenére, hogy a tervek alapján
akár a budai vár, sőt az egész ország turisztikai kapuja lehetne. A
műemlékvédelem alulfinanszírozott, az 1000 milliárdos műemlékállomány
állapota aggasztó. Az Uniós pályázatok felhasználása nem koncepciózus. Nem
kell minden műemlékből múzeumot csinálni, sok egyéb funkció is szóba jöhet a
revitalizációra. Gödöllő pozitív ellenpélda: a 90-es évtized közepe óta
koncepciózus, végiggondolt, folyamatos fejlesztés folyik. Példaértékű, hogy
az épület és lakói a hívószavak a távlati fejlesztés és hasznosítás során
is. Így nem gyökértelen és erőszakolt, hanem szerves és tartós a fejlődés.
Az építőipar felkészült az örökségvédelem igényeire, tapasztalt, nagy tudású
szakembergárda áll rendelkezésre. Az ÁFA csökkentésével az ágazat
fellendülhetne és többletbevételeket produkálna, pótolva ezzel a kiesett
ÁFÁ-t.
Mányai Roland, az Önkormányzati Minisztérium Turisztikai
Szakállamtitkárságának főosztályvezetője, A kultúra szerepe a turizmus
fejlesztésében címet adta előadásának. Vitába szállva Mezős Tamással, azt
állította, sok jól működő, kapcsolódási pontot lát a két terület között.
Gödöllő valóban jó, de nem egyetlen példa erre. A válság előtt készült
prognózisok jelentős növekedést jósoltak a következő 10 évre. 1998 és 2008
között jelentősen erősödött a belföldi turizmus és ez a tendencia várhatóan
folytatódik. A külföldi vendégérkezések száma stagnál, ezáltal az arány
egyre inkább a belföldi turizmus felé tolódik A Top9 beutaztató ország
Magyarországra sorrendben: Németország, Ausztria, Anglia, USA, Olaszország,
Románia, Lengyelország, Spanyolország, Hollandia. Motivációk az utazás
kiválasztásakor: pihenés, üdülés, kulturális programlehetőségek, szórakozás.
A globalizáció miatt nagy a verseny! Kulturális értéket képez minden, ami a
mai életünkben is értéket képvisel, megmozgat, inspirál. Ettől leszünk
sikeresek a versenyben, mert ezáltal pozícionáljuk magunkat. A válság
várható hatásairól azt mondta, az utazók nem akarnak lemondani az utazásról,
csak csökken a ráfordítható pénz. Előnyt fognak élvezni a közelebbi,
belföldi desztinációk, a családi kapcsolatokból eredő útirányok, csökken a
tartózkodási idő. Fokozott szempont a kedvező ár-érték arány.
Dr. Czoma László, a Helikon Kastélymúzeum Kft. igazgatója a
Festetics-örökség rekonstrukciójáról és látogathatóvá tételéről beszélt. Az
elmúlt 25 év folyamatos fejlesztéssel telt, néha a véletlen szerencsének és
az egyre bővülő kapcsolatrendszernek köszönhetően. Az eddigi ráfordítás
közel 20 milliárd Ft, minden négyzetmétert hasznosítanak, a bevételeknek
köszönhetően kis túlzással önellátó. A válság ellenére nő/stagnál a
látogatószám. A berendezés 20 %-a eredeti Festetics-bútor, a többi
közgyűjteményekből kölcsönzött. A széthordott berendezést folyamatosan
visszavásárolják. Új kiállítási egységek, pl. kocsigyűjtemény, iszlám
művészeti anyag, Balatoni témájú képzőművészeti alkotások kiállítása a
Magyar Nemzeti Galéria anyagából, történelmi modellvasút, fegyvergyűjtemény,
Vadászati Múzeum. Koncertekkel, zenei kurzusokkal, attrakciókkal (pl.
éjszakai kastélylátogatás) színesítik a programot.
Varga István, a Monostori Erőd Kht. ügyvezető igazgatójának előadása az
európai kulturális utakról és a lehetőségeinkről szólt. Transznacionális
együttműködés szükségességét hangsúlyozta, mivel jelenleg a műemlékek
sajátosságaikat elszigetelten képviselik a kulturális piacon - többnyire
kevés eredménnyel. Meglátása szerint, hálózatok kialakításával hatékonyabb
lehet a munka. (Ezek közül talán az első 1987-ből a Szent Jakab-út, majd
számos európai példa nyomán pl. a Sisi-út) A másik lehetőség "kulturális
plázák" kialakítása, ahol nagy választékot kínálnak egy helyen. Komárom
mindkét utat megpróbálta, mindkettő hozott részeredményeket, sikereket. Ez
nem minden esetben jelent látogatószám-növekedést, van, hogy kapcsolatokat
eredményez. Javasolja egy országos hálózat létrejöttét Műemlékek Központi
Dokumentációs és Információs Központja, betűszóval: MűKöDIK néven.
Bánki Erik, az Országgyűlés Sport és Turisztikai Bizottságának elnöke a
kulturális örökség komplex turisztikai hasznosításának lehetőségeit taglalta
a konferencia résztvevőinek. Az általa említett kutatások szerint az utazási
szokások változóban vannak, több kisebb utazásra szívesebben szakítanak időt
és pénzt az emberek. Egyre nagyobb számban jelennek meg speciális igények,
nő az újdonságok iránti érdeklődés és az árérzékenység. Afrika és Ázsia
idegenforgalma nő, Európában mérséklődik a növekedés üteme, de ezen belül
Közép-Európa, Magyarország és Lengyelország fellendülőben van. A válság
hatásait abban látja, hogy igény formálódik a nemzetközileg is eladható
turisztikai termékekre, ezen belül egyre növekszik a verseny. A mostani
esetleges lemaradás később hatványozódni fog, ezért mindenképp elkerülendő.
A turizmus, mint nagy foglalkoztató ágazat mindenképp fejlesztendő, az állam
nem vonulhat ki. Emellett hatékony együttműködés szükséges a magánszférával
is. Kiváló külföldi példák vannak a kulturális örökség hatékony beépítésére
a turizmus kínálatába: pl. az Európa Kulturális Fővárosa-projekt.
Dr. Niklai Ákos, a Magyar Turizmus Zrt. igazgatósági elnöke Kulturális
turizmus 2009 címmel tartott előadást. Szavaiból kiderült, hogy a
turisztikai ágazat évente 4 milliárd eurót hoz, igen eredményes. A jócskán
meglévő pozitív és negatív példák ellenére jelentős az együttműködés az
örökségvédelemmel, de szemléletváltásra van szükség mind az ágazaton belül,
mind társadalmilag, hogy vonzó célpont maradhassunk. Ezt szolgálja a
2006-ban bevezetett témaév-rendszer (Gasztronómia, Vizek, Kulturális
turizmus, Fesztiválok Éve) Az idei választás azért esett a kultúrára, mert
az egyik fő vonzerő a mérlegeléskor, folyamatosan bővül, főleg belföldön jó
presztízsnövelő, és megemeli a vendégéjszakák számát. Az Itthon láss csodát!
- kampány sajátosságaival zárta megszólalását a Turizmus Zrt. elnöke.
Dr. Krassay László, Gödöllő város alpolgármestere a helyi városfejlesztésről
és örökségvédelemről osztotta meg gondolatait a jelenlévőkkel. Véleménye
szerint a kulturális örökség fogalma nyitott, beleférhet a műemlék, a táj, a
természet és a digitális örökség is majdan. Gödöllő öröksége sokrétű, s ezt
az állítását építészeti, tudományos, technikai, természeti példákat
felvonultatva szemléltette. Stratégiai irányokat is kijelölt: oktatás és
kultúra, kutatás, ökováros, konferencia- és turisztikai fejlesztések. A
városfejlesztés filozófiája az értékőrzés és a város- és gazdaságfejlesztés
egyensúlya, melyhez igen változatos összetételű forrásokat használ.
Dr. Révész T. Mihály zárszavában a Gödöllői Királyi Kastély kiemelt projekt
keretében történő fejlesztéséről tájékoztatott minden jelenlévő újságírót,
szakmabelit, s az egyetemek diákjait. Elmondta, hogy Magyarország legnagyobb
barokk épületegyüttese a királyi jelzőhöz méltó módon lesz a nők, a
gyermekek és a családok kastélya, ahol változatos és színes programokkal, s
a nyár elején induló fejlesztéseknek köszönhetően, kibővített terekkel és
megújult parkkal várják a látogatókat.
A magyar kulturális örökség védelme és annak sikeres teljesítéséből fakadóan
a kulturális turizmus fejlesztése, társadalmi ügy. E körbe tartozik az a
szinte egyedülállónak mondható honi épített örökség, amely szemmel láthatóan
képes megmutatni hazánk történelmét, kulturális gazdagságát. A konferencia
jelentőségét kiemeli, hogy fővédnöke dr. Szili Katalin, a Magyar Köztársaság
Országgyűlésének elnöke, védnöke, dr. Gyenesei István önkormányzati
miniszter, s támogatója a Miniszterelnöki Hivatal volt.
A konferencia részletes összefoglalója a kastely at kiralyikastely.hu e-mail
címen igényelhető.
További információ: Holub Katalin (06 20 922 6431)