Vasárnap este a Duna Televízióban derül ki a Rotary Irodalmi Díj 2010 nyertese

Ferencz Győző, Garaczi László és Szilasi László verseng a hárommillió forintos fődíjért

A Duna Televízió Kikötő című kulturális magazinműsorában vasárnap este derül ki, Ferencz Győző, Garaczi László, vagy Szilasi László lesz-e a Rotary Irodalmi Díj 2010-es díjazottja - s a hárommillió forintos fődíj nyertese. Teszári Nóra és Kalocsai Andrea műsorvezetők ünnepélyes gálaműsorral várják a nézőket a képernyők elé október 10-én, vasárnap este 19.15-től.

A Nemzet Televíziója vállalt és teljesített kulturális missziójának megfelelően ismét a magyar irodalom ügye mellé állt: a díj átadásának helyszíne - akárcsak egy évvel korábban - a közszolgálati adó székháza lesz. Az ünnepélyen a Rotary képviselői - Kercsmár András, a Rotary Magyarország kormányzója, Sterk Péter, a RID Alapítvány elnöke és Sumonyi Zoltán, a Rotary Irodalmi Díj Kuratórium elnöke – mellett A. Szabó Magda, a Duna Televízió ügyvezető alelnöke is jelen lesz.

A műsorban a három versengő szerzőn kívül beszélgetünk a tavalyi RID-díjas Lator Lászlóval, Molnár Piroska és Ráckevei Anna színésznők segítségével pedig bepillantást nyerhetünk a három legjobb műbe. A jelölt köteteken túl - Ferencz Győző: Szakadás, Garaczi László: Arc és hátraarc, Szilasi László: Szentek hárfája – szó lesz arról a Rotary kezdeményezésről is, melynek köszönhetően határon túli szívbeteg gyermekek műtéteihez nyújt segítséget a szervezet. Az irodalmi díj alapítója, a világ legnagyobb civil, jószolgálati szervezete, a Rotary magyarországi tevékenységét is bemutatjuk, a gálaműsor végén pedig kiderül, Ferencz Győző, Garaczi László, vagy Szilasi László lesz-e a Rotary Irodalmi Díj 2010 nyertese.

Tartsanak a Duna Televízióval október 10-én, vasárnap este 19 óra 15 perctől!

További információk a www.dunatv.hu és www.rid.hu oldalakon!

A TOP 3 mű ábécé- sorrendben, a szerzők szerint

Ferencz Győző: Szakadás (Sziget Könyvkiadó, 2010)

Ferencz Győző hosszú évek után, egy válogatott és egy gyűjteményes kötet, majd a nevezetes Radnóti Miklós-monográfia után jelentkezett új verseket közlő kötettel, benne korábban már könyvekben is megjelent újabb versekkel. Meggyőző költői életmű áll Ferencz Győző mögött, amelynek kitüntetett sajátossága a késő-modern poétika őrzése és ápolása. Feltételesen hagyományosnak mondható Ferencz Győző lírája, ám éppen hagyományosságának közvetítésével, a versbeszéd és a versformálás kivételesen gazdag poétikai jellemzőivel a létezés érzékelésének tartósnak mutatkozó témaköreit szólaltatja meg, miközben a visszafogott személyesség lírai mozgásidejét és mozgástereit járja be. Jól érzékelhető költői én beszédformái mutatják fel magukat a versekben, és amit Ferencz Győző mond, alighanem éppen tudatosan választott poétikai tradicionalizmusával közölhető. Van súlya tehát, és érvényessége is a késő-modern poétikának, ezt bizonyítják a Szakadás című kötetbe gyűjtött versek, meg azt hogy Ferencz Győzőnek kitüntetett helye van a kortárs magyar költészet csillagképében.


Garaczi László: Arc és hátraarc (Magvető Könyvkiadó, 2010)

Az író ezzel a könyvével trilógiává kerekedő Lemúr-sorozatának és egész írásművészetének egyik kiemelkedő darabja az Arc és hátraarc. Első látásra és eleinte az átlagosnál szórakoztatóbb, hanyagabb katonatörténetnek tűnik; a szöveg, az elbeszélésmód, az anyaghoz való viszony biztos kézzel uralt váltásai azonban hamar felfedik, hogy ennél többről van szó: végső soron nagyszabású korszakábrázolásról, alighanem a rendszerváltás utáni kortárs szépirodalom egyik legerőteljesebb szembenézéséről azzal, amit leegyszerűsítően Kádár-korszaknak vagy a szocializmus Magyarországának nevezünk. De ha nem megyünk el idáig, az Arc és hátraarc akkor is a fiúból férfivá válás hatalmas elbeszélése. Könnyű kézzel, ám megfontolt arányérzékkel adagolt iróniája, mindvégig a mondatai között bujkáló tragikomikuma és váratlanul katartikus drámája az elmúlt esztendő egyik legemlékezetesebb olvasmányává teszi Garaczi könyvét.


Szilasi László: Szentek hárfája (Magvető Könyvkiadó, 2010)

Egy jelentős regény révén új város került föl a magyar irodalom térképére: Békéscsaba – Haragos (Árpádharagos) néven. A város történetének időbeli metszetei egy bűnügyi történet „melléktermékeként” tárulnak fel, de bizonyos értelemben a bűnügy is csak ürügy, forma a haragosi világ gazdag tenyészetének bemutatására.
A történet: 1924 karácsonyán a haragosi nagytemplomban a város szemeláttára egy érthetetlen és rendkívül teátrális gyilkosság történik, tetézve azzal, hogy a helyszínről az áldozat is és a gyilkos is rejtélyes módon eltűnik. A több lépcsős nyomozás története a könyv, de a nyomozás csak „sorvezető”, bár logikája, agyafúrtsága nagyon is kielégíti a krimi-olvasót. Az esetet több szemtanú többször is elmeséli azoknak a profi és amatőr detektíveknek, akik időről-időre (1924 után 1928-ban, 1954-56-ban és 1989-ben) igyekeznek megfejteni a gyilkosság okát, körülményeit és értelmezni következményeit. Természetesen ahány idősík, ahány elbeszélő, annyi történet.
A befejezés már az irracionalitásba hajlik, azt illusztrálva, hogy a történet idővel, sok elmesélés által végül legendásodik, mitologizálódik, eljutunk oda, ahol már minden lehetséges.



További információ:

Holub Katalin
Rotary PR vezető
Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
+36-20-922-6431


Herczeg Dóra
Sajtófőnök, Szóvivő
Duna Televízió Zrt.
Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
+36-30-603-38-51
+36-20-328-65-18
+36-1-489-1412
1016 Budapest, Mészáros u. 48.