A COVID-19 kitörésekor történt átszervezések eredményeként hirtelen több mint háromszorosára emelkedett az inaktív státuszban lévő* kölcsönzöttek aránya, de már április végére beállt a válság előtti ebben az időszakban megszokott tíz százalék alatti szintre, idén februárra pedig ennek is felére süllyedt. A konkrét megbetegedések aránya két százalék alatt maradt – derül ki a szektor kétharmadát lefedő Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetsége (MMOSZ) közléséből.

A pandémia okozta gazdasági válság első hulláma 2020 márciusában sokkszerűen érte a legtöbb iparágat. „A válságkezelés különböző módjait tapasztalhattuk meg partnereinknél – mondta Dénes Rajmund Roland, a Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnöke. A munkaerő-piaci helyzetet jól ismerő, közép és hosszú távú stratégiában gondolkodó megrendelői kör a HR-szakma véleményét is figyelembe véve alakította ki stratégiáját. Elsődlegesen a munkaerő megtartását célzó intézkedéseket, belső átszervezéseket – oktatás, átképzés – hajtottak végre, amikor már ez is kevésnek bizonyult, következő intézkedésként fizetett szabadságok kiadásával, a munkaidőkereten belül áthelyezett munkanapokkal, állásidővel próbálták a veszteségeiket minimalizálni. Ez akár két-háromszorosára is megnövelte az inaktív kölcsönzött munkaerő számát. „Mielőtt a munkaerőpiacot teljesen felforgatta volna a válság, megérkezett a kormány gazdaságvédelmi, munkahelymegtartó támogatása, ami a legtöbb iparágban segítette a vállalkozások működőképességének biztosítását és ez a támogatás kiterjesztésre került a versenyszférában dolgozó aktív munkavállalók 15%-át képviselő munkaerő-kölcsönzési HR-szektorra, kölcsönzött munkavállalókra is” – fogalmaz az elnök.    

Egyértelműen láthatók a folyamatok az érdekvédelmi szervezet 2020 áprilisától kormányzati együttműködés keretein belül elindított, az Innovációs és Technológiai Minisztérium számára heti adatszolgáltatásként beküldött reprezentatív felmérés alapján, melynek tíz meghatározó munkaerő-kölcsönző cég (Delego Consulting Kft., euJOBS, Humán Centrum, Humánia HRS Group Zrt., Man at Work, Pannon-Work Zrt., Prohuman, Viapan Dologidő, WHC, Work Force) az állandó résztvevője. „Jó volt olvasni a Pensum Group Nyrt. a koronavírus-járvány óvintézkedéseinek emberi oldaláról is megközelített nézőpontját. Tagszervezetünk szakmai anyagában 2% alatti betegség a hivatkozás, ez a teljes szféra, a magyarországi munkaerő-kölcsönzés szempontjából meghatározó, adatszolgáltatást vállaló cégek esetében is azonos mértékben jelentkezett. A pandémia első és elhúzódó második hulláma alatt az inaktív állomány 5,5-10% között mozgott folyamatosan” – állapította meg Dénes Rajmund Roland.

Sajtókapcsolat: Holub Katalin (+36 20 922 6431)

* betegszabadság vagy betegállomány, törvényes fizetett szabadság, állásidő, áthelyezett munkanap, fizetés nélküli szabadság   

Interjú a COVID-19 biztonsági előírásainak hatásairól dr. Hadházy Tamással, az MMOSZ tagszervezet Pensum Group Nyrt. igazgatósági tagjával

Hogyan biztosították ebben az új helyzetben a biztonságot?

Nálunk talán kicsit hamarabb csapódott le a koronavírus-járvány megjelenése. Orvos testvérem, aki az igazgatóság elnöke, februárban jelezte, komoly problémák lehetnek, s már akkor maszkban jött be, amikor még senki nem viselte. Az ő előrelátásának is köszönhetően, viszonylag hamar elkezdtünk felkészülni, de ahogy minden munkaerő-kölcsönző cégnek, nekünk is komoly belső és külső kihívást jelentett a teljes védelem kialakítása. A munkafolyamatoknak, a struktúra működtetésének szabályozásához, a kölcsönzötti állomány biztosításához, az esetleges volumenváltozásokra való válaszoláshoz ugyan rendelkezésre álltak a technológiai alapok, korábban szolidabb módon vettük igénybe ezek lehetőségeit. A megváltozott helyzet viszont szükségessé tette a teljes kiaknázást. Erre épült rá a biztonság megszervezésének feladata.

Mondana konkrét példákat?

A belső struktúrában is prioritás lett a fizikai kontaktusok lehetőségének csökkentése, amire a home office munkavégzés jelentett részmegoldást. Gyorsan elkezdtük az előkészítést. A távoli szerverelérések korábbi kiépítésének köszönhetően azonnal átállhatunk. Egy kétnapos oktatással komplett osztályok tudtak otthonról dolgozni.  Mindenki megtapasztalta az általunk használt vállalatirányítási rendszer áldásos hatását. Felértékelődtek, rendszeres használatúvá váltak a különböző külső applikációk is. A minősített aláírások általános bevezetésével megvalósult az elektronikus ügyintézés.  A teljes szerződéses folyamatot elektronikusan tudtuk bonyolítani, ahogy a felvételi folyamatokat és a toborzást is, videóinterjúkkal kiegészülve. Tavaszra odáig fejlődött mindez nálunk, hogy osztályonként egy ember tartott ügyeletet, rotálva mindig más.

Miként élték ezt meg a mindennapokban?

Embertípustól, személyiségtől függ, ki hogyan éli meg. Van, aki kimondottan élvezi és igényli. Aki viszont nem tud megmaradni egy helyben, arra igen rossz hatással volt. Újtípusú kihívást jelentett sokaknak. Tény, rendkívül javult a hatékonyság.  Kellemetlen velejáróként tűpontosan kijöttek a hibák, mert látni lehetett hol történnek. A belső teammunkánál jobban elmosódnak ezek a határok. Mérhetővé vált az egyes pozíciók teljesítménye. Vállalatvezetési szempontból ez hasznos módszer, de semmi sem pótolja az interperszonális kapcsolatokat: a pozitív megerősítés, szakmai támogatás hiánya – ami akár egy odavetett félmondatból megvalósul a csapatmunka során - sok emberben bizonytalanságot keltett. Azt hiszem, a bizonytalanság a legjobb szó, ami az egész múlt évet belengte. Függetlenül az eredményektől, függetlenül a cégteljesítménytől, függetlenül az egyénitől, mindenki mindig mindenben bizonytalan volt. Legfőképp a jövőben. Nagy különbség most már, hogy tudjuk, van vakcina, előbb-utóbb legyőzzük. Lesz, amit megtartunk a járvány alatt kialakult szokásokból, módszerekből. Jelenleg is úgy van, hogy be lehet jönni, de nem muszáj. Mindössze heti két nap az elvárás, mert úgy gondoljuk, kell ennyi összetartás a csapatnak. Különben ki, hogy érzi, dolgozhat otthonról, ha akar. Személy szerint úgy vélem, így nagyon betüremkedik a magánéletben a munka, még ha lazább is a dress code.

Milyen további lépéseket tettek az egészségmegőrzés érdekében?

Az egészség megőrzése érdekében át kellett alakítani, COVID-biztossá kellett tenni az ügyféltereket. Plexi falakat, oldal elválasztókat építettünk, fertőtlenítőket helyeztünk ki. Antigén tesztelés lehetőségét is biztosítottuk, s vettük többször igénybe.

Hogyan óvták a kölcsönzött munkaerőt?

Velük kapcsolatban is igaz a személyes találkozások korlátozása. Az jött csak be, akinek nagyon muszáj volt. Elektronikus ügyintézéssel történt már maga a felvételi folyamat is. Tetszett az embereknek, örültek. Érdekes tapasztalat, hogy sokkal jobban elengedték magukat otthon, ami azért volt hasznos számunkra, mert sok esetben rávilágított akár hiányosságokra is, s így megelőzhető volt a későbbi fluktuáció. A csoportos toborzás során a Zoom meetinggel induló tájékoztatás, s mindaz, ami nem face to face interjút követel meg, sokkal olcsóbb, rendkívül költséghatékony. Az idővel is spórolva. Általánosságban kijelenthető, hogy a kölcsönvevőknél azonos bánásmódban részesült a kölcsönzött és a saját munkaerő. Volt, aki nagyon komolyan vette a korlátozásokat és a védelmet: kétszeri tesztet is megkövetelt. Mindenhol elvárás volt a távolságtartás, maszkviselés és fertőtlenítők használata.

Milyen visszajelzéseket kapott cégvezetőként a bevezetett újításokkal kapcsolatban?

Mindenki támogatta ezeket a folyamatokat, de érdekes, abban a pillanatban, amikor úgy tűnt, már nem voltak szükségszerűek, nagyon sokan elkezdtek visszaállni a hagyományos, papíralapú ügyintézésre. Ha a világ elindulna az új irányba, szerintem érdemes volna megtartana a bevezetett változásokból. Számomra a legfontosabb, hogy mindezek eredményeként a Pensum Group Nyrt. kötelékében dolgozóknál a megbetegedések aránya 2% alatt maradt.