A miniszterelnök-jelöltek közül Orbán Viktor megítélése a legkedvezőbb. Népszerűségi indexe ugyan a közepesnél alacsonyabb, 44 pont, de ezzel az értékeléssel második a rangsorban – a 47 pontos Sólyom László mögött. A többi párt választási listavezetője lényegében azonos rokonszenvet ébreszt az emberekben. A kampányban eddig egyik kormányfőaspiráns megítélése sem változott, a saját hívek intenzív mögéjük sorakozását ellensúlyozta a másik politikai térfélen lévők erősödő ellenszenve. Az elmúlt hónapokban két politikus esetében vannak érzékelhető változások: Navracsics Tibor rokonszenvesebbé vált, amivel a dobogóra ért illetve Demszky Gábor visszaesett, már a rangsor utolsó előtti helyezettje - néhány érdekesség a Szonda Ipsos által 2010 februárjában, a politikusok népszerűségéről készített közvélemény-kutatásából.
A választási kampány eddig nem rendezte át a politikusok népszerűségi rangsorát. Szerepléseikre a saját párthívek egyre erősödő rokonszenvvel, az ellenoldal támogatói mind nagyobb ellenszenvvel reagálnak. Ugyanakkor ezek a változások nem jelentősek, hiszen már a korábbi hónapokban is elég végletesek volt a pártok frontembereivel kapcsolatos vélemények. Így aligha lehetnek már sokkal karakteresebbek az Orbán Viktorral kapcsolatos választói érzelmek. Mind a Fidesz, mind az MSZP támogatóinak majdhogynem egységes és osztatlan álláspontja van vele kapcsolatban. Az ellenzéki párt szavazói 81, a kormánypártiak 12 pontra értékelik. Ugyanakkor az tény, hogy az évértékelő beszéd és az azt követő nyilatkozatok a szocialistákra hatottak, körükben ugyanis 8 ponttal lett kisebb a népszerűségi mutatója. Ez a legnagyobb pontszámváltozás az elmúlt egy hónapban, más politikusok semmilyen körben nem nyertek és nem veszítettek ilyen mértékben.
Mesterházy Attila 2-3 pontot javított sajátjai (itt 68 pontos), a bizonytalan választópolgárok és a kisebb pártok támogatói körében, ugyanennyit veszített a Fidesz táborától. Az MSZP kormányfőjelöltje összességében 30 pontot ér el s ezzel viszonylag kedvező helyen, a ranglista első felében található. Ugyanezt a pontszámot éri el Vona Gábor s alig marad le Bokros Lajos (28 pont). Vona egyre nagyobb szimpátiát élvez a Jobbikosok körében, most 77 pontos. E magas rokonszenvindex jelzi, hogy a nemzeti radikális párt elnöke szinte ugyanakkora összetartó erővel rendelkezik, mint Orbán a Fidesznél. Bokros Lajos is jól áll az MDF-eseknél, de a tőlük kapott 70 pont a végelszámolásnál elég keveset ér – lévén a párt tábora viszonylag kicsi. Az MSZP támogatói is kedvezően értékelik (55 pont), olyannyira, hogy a párt politikusait követően a népszerűségi sorban ő következik. A Fidesz támogatói elég messzire érzik magukat Bokrostól, csak 17 pontot kap s ezzel a kormánypárti politikusok között helyezkedik el. Az MDF kormányfőjelöltje a magukat liberálisnak vallók körében 33 pontos, de a középen lévők is átlag feletti értékekkel (30 ponttal) értékelik. A konzervatív gondolkodásúak viszont kevéssé szimpatizálnak vele – tőlük csak 23 pontot kap.
POLITIKUSOK NÉPSZERŰSÉGE 2010 FEBRUÁRJÁBAN
Népszerűség(pont) Változás az előző adatfelvételhez képest (pont) Ismertség(%)
SÓLYOM LÁSZLÓ 47 +2 88
ORBÁN VIKTOR 44 -1 90
NAVRACSICS TIBOR 37 +2 72
SZILI KATALIN 36 0 83
GRÁF JÓZSEF 33 +2 62
SZEKERES IMRE 31 +2 68
KÖVÉR LÁSZLÓ 30 +1 69
MESTERHÁZY ATTILA 30 +2 69
VONA GÁBOR 30 0 59
BAJNAI GORDON 30 +2 89
KISS PÉTER 28 +2 59
SEMJÉN ZSOLT 28 -2 59
BOKROS LAJOS 28 0 82
MOLNÁR CSABA 28 +2 46
DÁVID IBOLYA 27 0 85
HILLER ISTVÁN 25 +2 72
LENDVAI ILDIKÓ 24 0 83
HERÉNYI KÁROLY 24 0 63
GYURCSÁNY FERENC 20 +2 89
RETKES ATTILA 20 +1 48
DEMSZKY GÁBOR 20 -2 84
KÓKA JÁNOS 18 -1 74
A függőleges oszlopokban a népszerűségi pontszámokat jelöltük, amelyek 0 és 100 közötti értéket vehetnek fel. A kördiagramokban az ismertségi értékek láthatók, feketével jelölve. A felfelé mutató háromszög pontnövekedést, a lefelé mutató csökkenést jelez, a 2010. januári értékeléshez képest, de a -4 és +4 közötti változások statisztikailag nem jelentősek. Az azonos pontszámú politikusokat a tizedpontszámoknak megfelelő sorrendben szerepeltetjük.
A vizsgálat módszeréről:
Az adatfelvétel ideje: 2010. február 2-9.A megkérdezettek száma: 1500 fő, akik együttesen az ország 18 éves és annál idősebb lakosságát képviselik.Alapsokaság: 18 éves és idősebb, állandó magyarországi lakóhellyel rendelkező magyar állampolgár. Az alapsokaság és a megkérdezettek összetétele megegyezik. Minden hónapban más-más 1500 főt kérdeznek meg személyes megkereséssel, kiválasztásuk az ún. kétlépcsős rétegzett mintavétellel, a teljes véletlent biztosító módszerrel történik, azaz minden felnőtt magyar állampolgárnak azonos esélye van a mintába kerülésre.