A múlt havival lényegében azonosak a pártok közötti erőviszonyok, a változások legfeljebb egy százalékpontosak. A Fideszt a népesség 26 százaléka támogatja, az MSZP mögött 11 százaléknyian állnak. A Jobbik mögé 8, az LMP-hez 4 százaléknyi választópolgár sorakozik fel. Továbbra is erős a szkepszis, az emberek csaknem fele távolságot tart a politika szereplőitől s nem sokkal több, mint egyharmaduk ígéri biztosra részvételét.

A magas fokú passzivitás és tanácstalanság következménye, hogy csupán minden harmadik szavazásra jogosult tekinthető biztos pártválasztónak. Így az ebben a csoportban kapott adatokat  a szokásosnál nagyobb óvatossággal kell kezelni: a Fidesz 54, az MSZP 20, a Jobbik 17, az LMP 5 százalékos. - ekként foglalhatók össze és értelmezhetők azok az eredmények, amelyek az IPSOS április közepén, az ország felnőtt lakossága körében végzett közvélemény-kutatásából származnak.

Az év első negyedévében 34-ről 27 százalékra csökkent a Fidesz tábora, a mostani 26 százalék azt jelzi, hogy az elmúlt hónapban ez a folyamat lefékeződött. Tartósnak látszik a párttól való lemorzsolódás szerkezete, ez a hónap még karakteresebbé is tette a múltkor kialakult jellegzetességeket. A Fidesz beágyazottsága a középrétegekben a legerősebb, de afölött is az átlagosnál kedvezőbb pozíciói vannak. Az egzisztenciálisan nehéz helyzetben lévők, a nyugdíjukból élők, a munkaerőpiac rosszul fizetett állásaiba kényszerülők körében érzékeny veszteségeket szenvedett a kormánypárt. Ennek ellenére azonban még az említett csoportokban is vezet, a Fidesz.

Nem úgy a 60 év felettiek körében, ahol az MSZP mögött már az elmúlt hónapban is a második helyre szorult – itt jelenleg 21-13-ra vezetnek a szocialisták. A társadalmi rétegek többségében a Fidesz a legerősebb, az MSZP követi, s a Jobbik a harmadik. A már említett időskorúakon kívül még a 30 év alattiak körében is eltérő ez a sorrend. A fiataloknál ugyanis a Jobbik megelőzi az MSZP-t (12 illetve 6 százalék). A ritka kivételek közé tartozik még a fővárosiak és a diplomások csoportja, amelyekben az ökopárt megelőzi a nemzeti radikálisokat. Az LMP-re a budapestiek 8, a felsőfokú végzettséggel rendelkezők 12 százaléka szavazna, míg a Jobbikra ezekben a csoportokban 4 illetve 5 százaléknyian voksolnának.

A pártoktól való nagymérvű elfordulásnak több jele is van. Az első az, hogy csak minden második választópolgárnak van preferált pártnak. A második az, hogy a pártokat illető differenciált látásmód egyáltalán nem jellemző a magyar választókra. Mindössze 18 százaléknyian vannak, akik azon kívül, hogy voksra érdemesítenek egy pártot, találtak maguknak kettes számú kedvencet a politikai erők között s még karakteresen elutasított pártot is meg tudtak nevezni. A választók politikai kiüresedésének harmadik tényezője, hogy nagyon alacsony a részvételi hajlandóság, a jogosultak nem sokkal, több mint harmada – 37 százaléka – mondta, hogy „most vasárnap” biztosan elmenne szavazni.

Az is példátlan adat, hogy néhány csoportban 30 százalék alatt marad az aktivitási szint: a munkanélkülieknél 24, az alapfokú végzettségűeknél 28 százaléknyian tekinthetők bizonyos választási résztvevőnek. A mai Magyarországon tehát vannak olyan társadalmi rétegek, amelyek majdnem teljes mértékben kivonultak a közéletből. Az is elgondolkodtató, hogy a demokratikus politikai viselkedés gyakorlásában általában mintát adó értelmiségiek körében is meglehetősen nagy a passzivitás, tanácstalanság. Csak 43 százalékuk menne el szavazni s csak egynegyedük viszonyul differenciáltan a pártokhoz. kiválasztva a rokonszenves és ellenszenves politikai erőket egyaránt.


Az adatfelvétel ideje: 2011. április 10-17.

A megkérdezettek száma: 1500 fô, akik együttesen az ország 18 éves és annál idôsebb lakosságát képviselik.

Alapsokaság: 18 éves és idôsebb, állandó magyarországi lakóhellyel rendelkezô magyar állampolgár.

Az alapsokaság és a megkérdezettek összetétele megegyezik.

A közvélemény-kutatás során kapott adatok 1500 fõs mintánál legfeljebb plusz-mínusz 2,5 százalékkal térhetnek el attól, amit akkor kaptunk volna, ha minden választókorú személyt megkérdeztünk volna az országban.

Minden hónapban más-más 1500 fõt kérdeznek meg, személyes megkereséssel, kiválasztásuk az ún. kétlépcsõs rétegzett mintavétellel, a teljes véletlent biztosító módszerrel történik, azaz minden felnõtt magyar állampolgárnak azonos esélye van a mintába kerülésre.