Július 1-jén volt 10 éve, hogy a munkaerő-kölcsönzés jogintézménye a magyar jogrendszer részévé vált. Dr. Varga Pétert, a Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének (MMOSZ) elnökét kérdeztük a szakma helyzetéről.
Pontosan kiket és mit képvisel az MMOSZ?
Az MMOSZ egy éve, 2010 nyarán alakult. A szövetség fő feladatának tekinti, hogy a versenyszféra szereplőiben és persze a jogalkotóban tudatosítsa a munkaerő-kölcsönzés mint szolgáltatás értékét. Szeretnénk elérni, hogy a hazai jogi szabályozás figyelembe vegye a magyar foglalkoztatási sajátosságokat és ne pusztán az uniós szabályok tükörfordítása legyen. Jelenleg egyébként huszonkét tagszervezetünk van, amelyek 2010-ben 21.300 főt foglalkoztattak, 23,2 milliárd éves nettó árbevétel mellett.
Csak hazai cégeket fogadnak be a szervezetükbe?
Nincs ilyen jellegű kirekesztés. Minden törvényesen működő kölcsönző céget várunk sorainkba, de az kétségtelen, hogy elsődlegesen a hazai érdekeket képviseljük, ezáltal tagjaink döntő többsége magyar többségi tulajdonú társaság, adótartozások és off-shore kapcsolatok nélkül.
Kik a segítői a hazai érdekvédelemnek?
A generalista munkáltatói szervezetekkel együttműködve lobbizunk, illetve minden olyan érdekképviseleti szervezettel kapcsolatban állunk, amelyek az atipikus foglalkoztatási formák társadalmi-gazdasági elfogadottságát segítik.
Úgy értettem, hogy személyesen…
A szférából ismert nevekkel, Dénes Rajmund kommunikációs alelnökkel, valamint Ottó Csaba alelnökkel vezetjük a szervezetet. Mindketten nagy tapasztalattal rendelkező szakemberek. Látrányi Bea kolléganőnk statisztikai adatokkal és elemzésekkel támogatja munkánk. Holub Kati felel a közönségkapcsolataink, azaz a társadalmi és médiakapcsolataink ápolásáért. Lelkes, fiatal csapat, hiszünk a szféra mennybemenetelében.
Az Országgyűlés a napokban egy munkaügyi salátatörvényben számos ponton módosította a foglalkoztatási szabályokat. Érinti ez a munkaerő-kölcsönzést?
Igen. A munkavállalói szféra kapott egy kis ajándékcsomagot, ha viccelni akarnék azt mondanám belga csokit. Ugyanis egy uniós irányelvből következően, brüsszeli elvárásra kellett belenyúlni a szabályrendszerbe, ennek egyik lényege, hogy az ekvivalencia elv a munkaba lépés napjától alkalmazandó, illetve öt évben korlátozták a kölcsönzés időbeli terjedelmét. Ez azt gondolom mindenképpen kedvező a munkavállalóknak, azaz garanciális jogaikat erősíti.
Az új szabályrendszerben megjelenik a sokat hangoztatott rugalmasság, azaz a versenyképesség érdekében fellazított és adminisztrációs terhekkel könnyített foglalkoztatási lehetőségek megjelentek a magyar jogban?
Ez még várat magára, de bizakodóak vagyunk. Politikai szándék, hogy rövidesen elkészüljön az új magyar Munka Törvénykönyve, ha meghallgatnak minket, elmondjuk a javaslatainkat. Azt gondolom, hogy a munkavállalók helyzetének uniós elvekre épülő rendezését követően a kölcsönbe adói azaz munkáltatói oldal helyzetét kell megerősíteni ahhoz, hogy valóban rugalmasan tudjuk kiszolgálni a vállalatokat.
Milyen szabályozási javaslataik vannak?
A cél hogy nőjön a foglalkoztatás. Ehhez önmagában elég lenne ha a gazdaság növekedne, de ha ezt gerjeszteni szeretnénk, akkor ahhoz eszközöket kell rendelni. Azaz “fogyaszthatóvá” kell tenni a különböző atipikus foglalkoztatási formákat, így a munkaerő kölcsönzést is. Rugalmasabbá, olcsóbbá. Javaslataink anyagi és adminisztrációs jellegűek, ez utóbbinak is anyagi jelentősége van végső soron. Mi nem kedvezményeket kérünk, hanem a többletterheink lazítását. Méltánytalan, hogy úgy kell rehabilitációs hozzájárulást fizetnie a munkaerő-kölcsönző cégeknek, hogy közben nincs módunk beemelni az állományba az ezt a terhet kiváltani hivatott megváltozott munkaképességű embereket. Szintén teher, így szolgáltatási árainkat növelő tényező aza a tény, hogy iparűzési adónkat a teljes árbevétel alapján fizetjük. A vállalatok az eszközeik beszerzési értékeit ebből levonhatják, de mivel a bér nem tartozik ide, mi pedig az árbevételeink 80-90%-át bérként kifizetjük a kikölcsönzött munkavállalóknak, így olyan tétel után is adót fizetünk, ami után a nem munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó cégek nem. Olyan ez, mintha külön adónem terhelné a vállunk. A másik elképzelés, hogy az adminisztratív terhek csökkenthetőek legyenek. De ez generálisan számítana minden foglalkoztatónál. A versenyszféra adminisztrációs terhei az uniós 3,5 % átlag helyett hazánkban elérik a 10 százalékot. Gondolok itt a például a kettős (kölcsönbe adói és kölcsönbe vevői) adminisztrációra, a dolgozók különböző nyilatkozataira az adóelőleggel, adókedvezményekkel és juttatásokkal kapcsolatban. Az Európai Bizottság megalkotta már korábban a "felesleges adminisztratív terhek" fogalmat, na most mi ezt a gyakorlatból ismerjük. Az évi KSH adatszolgáltatás formanyomtatványa például köszönőviszonyban sincs a szféra szakmai terminológiájával és kategorizálási rendszerével. A telekommunikáció az okostelefonok térnyerésével igazi robbanás előtt áll, de már jelen, hogy a munkavállalókkal kapcsolatos irányítási és igazgatási teendők okostelefon alkalmazások és szociális hálózatok révén megvalósíthatók. Mindehhez rövidesen jogszabályi ágyazást kell teremteni.
Mit eredményeznének ezek?
Okos jogalkotással elképesztő eredményeket valószínűsítek. Meggyőződésem hogy újabb rakétafokozatba léphetne az iparág. Ez nem jelentkezhetne másban mint a foglalkoztatás bővülésében, elképesztően nagy az igény a rugalmas, költséghatékony foglalkoztatásra. Egyértelműen azokat lehet beemelni így a munka világába, aki álláskereső vagy éppen az állam számára nem látható keretek között dolgozik, és mi más lehet a cél, ha nem ez. Nézze, a társaságok szeretnek számlát kapni a teljesítésről, persze csak akkor, ha az nem generál óriási többletköltségeket. Ez a lényeg a közvetlen foglalkoztatáshoz vagy az illegális foglalkoztatáshoz képest. Csak becsülni tudjuk, egy másfél eves távlatban ez 30-50 ezres bővülést jelenthet.
Mire alapozzák ezt a kalkulációt?
A trendek nyugat-európából ismertek, a hazai statisztikáink pedig már most egészen pontosnak mondhatóak.
Honnan az adatok, a központi statisztikai bázisból?
Bár intenzív az együttműködés a KSH-val, az adatok a mindenki számára elérhető cégnyilvántartásból származnak. Csak a kölcsönzési főtevékenységből származó adatokat rögzítettük. Torzította volna a képet más cégek adatainak rögzítése, hiszen ott a munkaerő-kölcsönzésből származó bevétel nem elkülönülten jelentkezik.
Mikor várhatóak a 2010-es gazdasági év adatai?
Óriási adatbázist kell szintetizálni, a munka folyik. Várhatóan nyár derekára tudunk számokat mondani. Az eddigi feldolgozottságra tekintettel stagnálás, esetleg gyenge emelkedés prognosztizálható. De összességében nagyon bizakodó vagyok. A legfontosabb, hogy a hazai cégeket a hazai és helyi sajátosságokat ismerő hazai kölcsönbe adói oldal tudja olcsón de mégis professzionálisan kiszolgálni. A multi cégeknél a vállalati kultúra része ez a foglalkoztatási mód. Különösen lényegesnek tartom, hogy a magyar kkv szektorba betörjön ez a kedvező konstrukció. A hazai multi cégeknél az ilyen típusú megjelenés 30%, a magyar tulajdonú cégeknél alig éri el az 5%-ot. Egyébként a 150 Mrd forintos piac egyharmadát a legynagyobb három multinacionális adja. A maradékon a kisebb külföldi cégek és a magyar vállalkozások osztoznak. Tipikusan a sok kicsi sokra megy elvet követi a trend és ez jelen helyzetben egészséges. Egy-egy vidéki cég az adott régióban erős, számítanak a személyes kapcsolatok, a helyi jellegzetességek és az emberek ismerete. Ne felejtsük el, nem anyacsavart árulunk, hanem emberek munkavégzését szervezzük.
És mit szólnak mindezekhez a munkavállalók?
A munkavállalók nagy része elfogadja, kis része, és ezt tessék elhinni hogy így van, szereti a kölcsönzést, de csak abban az esetben, ha azt profi szolgáltató végzi. A kölcsönző cég egyben plusz érdekvédelem is, neki feltétlen célja, hogy az adott munkavállalót a kölcsönbe vevő foglalkoztassa, hiszen csak az aktív munkában töltött idő hoz profitot, illeve az állandó csere vagy magas fluktuáció többletköltségeket (előszűrés, fogl. eü. viszg. stb) generál. Nem csak a vállalatoknak, ma már a munkavállaóknak is igénye a rugalmas foglalkoztatás, ez a jövő, mindenkinek az ideje a legdrágább, az emberek dolgozni akarnak, hatékonyan, aztán kiszabadulni és értelmesen eltölteni a szabadidőt. A fiatal munkavállalói állományok tudatossága nagyon előremutató. Ez engem plusz bizakodással tölt el.
További információ: Holub Katalin (+36 20 922 6431)