Nagy változásokat nem hozott az elmúlt egy hónap a pártok támogatottságában, az egyetlen markáns változást a pártoktól távolságot tartók arányának – 51-ről 54 százalékra történő növekedése jelenti. A Fidesz január és március között 3 százalékponttal gyarapította táborát, azóta viszont ezt a többletet elveszítette. Most a választásra jogosultak 16 százaléka voksolna a kormánypártra s ezzel az eredménnyel továbbra is őrzi a rangsor első helyét. Az év elején a szocialisták is 3 százalékponttal erősödtek, de ez sem bizonyult tartósnak. A visszaesés 2 százalékpontos, s ez még április elején következett be, az utóbbi egy hónapban maradt az MSZP tábora az előzővel azonos: 12 százalékos. A Jobbik a népesség 9 százalékára számíthat, az LMP 4, a Demokratikus Koalíció 2 százalékra, ezek az adatok nagyjából vagy teljes mértékben azonosak a korábbiakkal.
A biztos pártválasztók most is kevesen - háromtizednyien - vannak, de tájékoztatásul az adatokat bemutatjuk. A Fidesz 37, az MSZP 28 százalékon áll ebben az aktív választói körben, a Jobbik 19, az LMP 8 százalékos, a DK pedig ezúttal 4 százalékot ért el. - ekként foglalhatók össze és értelmezhetők azok az eredmények, amelyek az IPSOS május első felében, az ország felnőtt lakossága körében végzett közvélemény-kutatásából származnak.
A pártok az elmúlt egy hónapban korántsem voltak annyira aktívak, mint az azt megelőző hetekben, nem sikerült magukkal ragadni a választópolgárokat. Egyetlen politikai erő támogatottsága sem emelkedett, a passzívakat, bizonytalanokat és titkolózókat magában foglaló csoporté viszont 51-ről 54 százalékra bővült.
A Fidesz mostani, 16 százalékos, nagyjából 1,3 milliós tábora a támogatói minimum közelében lehet. Nem lehetetlen ugyan további lemorzsolódás, de sok adat utal arra, hogy a kormánypárt aktuális hívei nagymértékben elkötelezettek, összetartóak. Szinte teljes egészében, 95 százalékban olyanok, akik a 2010-es választáson a Fideszre voksoltak s azóta is kitartottak a párt mellett. Odaadó hívei Orbán Viktornak, körükben kimagasló értéket, 85 pontot kap a pártelnök-miniszterelnök. Fideszre adandó voksuk masszív tartópillére jobboldali identitásuk, 81 százalékuk oda sorolja magát (17 százalék középre, 2 százalék balra). Egységbe kovácsolja őket a közös ellenfél, az ellenzékkel szembeni idegenkedés. Ennek egyik mutatója, hogy a másik térfél politikai teljesítményét elégtelennek ítélik, - egy százfokú skálán – mindössze 12 pontra értékelik. Mindmáig erős összetartó tényező Gyurcsány Ferenc személye: egyöntetűen elutasítják, népszerűtlenségét az általuk adott 7 pont fejezi ki. A többség azonos nézeten van a leginkább elutasított párt vonatkozásában is, 62 százalékuk mindenekelőtt az MSZP-ről jelenti ki. hogy semmiképpen nem voksolna rá (10 százalék a Jobbikra tekint ennyire negatívan, 5 százalék a DK-ra). Ha nem is maradéktalanul, de alapvetően elégedettek azzal is, ahogy a kormány dolgozik – 62 pontra minősítik kabinet tevékenységét.
A Fidesz támogatóinak többsége, 63 százaléka szerint a dolgok jó irányba mennek Magyarországon. Ugyanakkor számottevő, 28 százalékos azon kormánypárti szavazók aránya is, akik kritikusak a jelenlegi hazai viszonyokkal kapcsolatosan.
A Fidesz tartaléka abban az 1,4 milliós választói tömegben rejlik, akik 2010-ben rájuk szavaztak, de az elmúlt két év során elpártoltak. A Fideszt elhagyók egynegyede olyan messze sodródott, hogy most már a kormánypártot utasítják el a legnagyobb mértékben. A többiek, körülbelül egy millióan jelenleg bizonytalanok, de nem viszonyulnak ellenségesen a Fideszhez. Közülük azok visszatérésére számíthat legnagyobb eséllyel a kormánypárt, akik az ellenzék tevékenységéről és az ottani pártokról, politikusokról negatívan nyilatkoznak. Ők a népesség 4 százalékát teszik ki, azaz bő 300 ezren viszonylag könnyen újra megtalálhatják a Fideszt.
Az MSZP mostani tábora is csaknem annyira egységes, mint a Fideszé. A szocialistákat baloldaliságuk forrasztja össze, 84 százalékuk így határozta meg politikai-ideológiai hovatartozását (11 százalékuk a centrumba, 5 százalék jobbra pozícionálta magát). Összezárnak a Fidesszel, a kormánnyal és annak vezetőjével szemben. Az MSZP híveinek háromnegyede a Fideszt utasítja el leginkább (18 százaléka a Jobbikot). A kormány munkájáról sötét képet festenek, százfokú skálán mindössze 8 pontra minősítik, s ugyanezzel az alacsony mutatóval értékelik a miniszterelnök személyét is. Lényegében egységes és osztatlan a véleményük hazánk jelenlegi helyzetével kapcsolatban, 97 százalékuk szerint rossz irányt vett Magyarország.
Az MSZP mindenekelőtt azokat a bizonytalan választópolgárokat győzheti meg, akik a kormánypártok irányába zártak, feléjük azonban nem: kijelentették, hogy a Fideszre semmiképpen sem voksolnának, a szocialista pártról viszont ezt nem zárják ki. Az MSZP tartalékának megállapításához szükséges feltétel az is, hogy a párt elnökéről pozitívabban vélekedjenek, mint a kormányfőről. Lényeges tényezőként érdemes számba venni azt is, hogy a potenciális támogató a baloldali térfélen helyezze el magát. Az összes szempont együttes felhasználásával, megállapíthatjuk, hogy az MSZP irányába mozdulhat el a népesség 5 százaléka, körülbelül négyszázezer választópolgár.
Mindkét pártnak meg kell azonban küzdenie a potenciális tartalék passzivitásával. Mivel csak egy-egynegyedük lenne résztvevője egy mostani választásnak, ezért elég távolinak tűnik, hogy tényleges szavazókká váljanak.
Az adatfelvétel ideje: 2012. május 5-12.
A megkérdezettek száma: 1500 fô, akik együttesen az ország 18 éves és annál idôsebb lakosságát képviselik.
Alapsokaság: 18 éves és idôsebb, állandó magyarországi lakóhellyel rendelkezô magyar állampolgár.
Az alapsokaság és a megkérdezettek összetétele megegyezik.
A közvélemény-kutatás során kapott adatok 1500 fõs mintánál legfeljebb plusz-mínusz 2,5 százalékkal térhetnek el attól, amit akkor kaptunk volna, ha minden választókorú személyt megkérdeztünk volna az országban.
Minden hónapban más-más 1500 fõt kérdeznek meg, személyes megkereséssel, kiválasztásuk az ún. kétlépcsõs rétegzett mintavétellel, a teljes véletlent biztosító módszerrel történik.