GKK: Húsvét vasárnap Ibolya Nap
2009-04-12
Húsvét vasárnapján, április 12-én immár harmadik alkalommal borul virágba a
Gödöllői Királyi Kastély Ibolya Nap alkalmából. Az évente visszatérő egész
napos esemény színes és ingyenes programokkal várja az ide látogató
családokat; délelőtt 10 órától este 6-ig tartó kikapcsolódást, szórakozást
nyújtva kicsiknek és nagyoknak egyaránt.
Azok, akik idén ünneplik Ibolyalakodalmunkat - régi magyar hagyomány szerint
ez a 15. házassági évfordulót jelenti -, ha magukkal hozzák a házassági
anyakönyvi kivonatukat, ingyen látogathatják meg ezen a napon a Múzeumot.
A rendezvény Erzsébet királyné kedvenc virágának jegyében zajlik, hiszen
köztudott, hogy Erzsébetet élete számos területén elkísérte e kedves tavaszi
virág színe, íze, illata. A királyné például maga rendelkezett arról, hogy a
lakosztályát az ibolya színével megegyező kárpitokkal burkolják, s amikor
Gödöllőre érkezett, kertjébe árvácskát és ibolyát ültettek. Erre a
hagyományra építve kora tavasszal virágba borul a kastély, színes
programokat kínálva egy kellemes családi kiránduláshoz.
10 órakor a Virágkeringő dallamára megnyitja kapuit a Kastély, majd a Hahota
Gyermek Színház vidám előadása szórakoztat kicsiket és nagyokat. Közben a
Díszteremben az Erzsébet-hasonmás verseny nyertese, a Kastély háziasszonya,
Szabó Dóra várja audienciáján az elé járulókat. Délben 'Tavaszi dallamok'
hangzanak fel az ódon épület falai között, ezt követően pedig 'János Vitéz'
története elevenedik meg a színpadon. A délután folytatásában 'Tavaszváró
virágtáncok' töltik fel az érdeklődőket a megújulás energiáival, majd 16
órakor a Barokk Színházban az 'Egy udvarhölgy naplójából' című könyvbemutató
keretében Gr. Festetics Mária udvarhölgy emlékirataiból hangzanak el
részletek*. A nap zárásaként az Ewald Quintett előadásában hallgathat a
közönség népszerű műveket rézfúvósokon. Az esti koncertre jegyek a Kastély
pénztárában válthatók.
Az Ewald Rézfúvós Kvintett 1996-ban alakult a Liszt Ferenc Zeneművészeti
Egyetem akkori hallgatóiból. Tagjai: Bakó Levente, Tarkó Tamás, Kovalcsik
András, Magyar Péter, Peresztegi Attila. A kvintett művészei szólistaként is
elismertek: országos versenyek győztesei, illetve díjazottjai. Első
nemzetközi versenyükön 1998-ban, a műfaj legrangosabb világversenyén, a
franciaországi Narbonne-ban megrendezésre került VII. Nemzetközi Rézfúvós
Kvintett Verseny első és különdíját nyerték el. Ezt követően az együttes
nyolc nemzetközi versenyről hozott rangos díjakat. 2008-ban a zenekar Junior
Prima Díjat kapott. "Az Ewald Kvintett mindazonáltal, hogy minden stílust
képvisel, rendhagyóan különleges, ragyogó hangzást ér el a művek előadása
során." (London Evening Standard) A Díszteremben 19 órakor kezdődő
műsorukban szerepel: Madrigálok és Preklasszikus táncok a XV-XVI. Századból,
Emilio Wilhelm Ramsöe(1837-1895): Kvartett no.4. op.37., Anton
Simon(1850-1916): Kvartett op.26., Anton Simon: Kvartett szonáta formában
no.1. op.23. - 20'
A rendezvénysorozatot számos, folyamatosan zajló kísérőprogram is színesíti.
A Kastély belső udvarán dísznövények, valamint kézműves termékek vására, a
földszinti rendezvénytermekben kézműves foglalkozások és játszóház kapnak
helyet. A parkban hintózásra és lovaglásra is lehetőség nyílik, mindezeken
túl pedig nyuszisimogató és Húsvéti kalandpark teremt ünnepi hangulatot.
További információ: Holub Katalin (06 20 922 6431)
* Festetics Mária grófnő (1839-1923) anyagi gondjaik enyhítése céljából
vállalt munkát Klotild főhercegnő mellett. Így ismerkedett meg Erzsébet
királynéval, aki a rendkívül határozott egyéniségű, művelt grófnőt szívesen
látta volna udvarhölgyei között. Festetics Mária nehezen szánta rá magát a
feladatra, de gróf Andrássy Gyula és Deák Ferenc rábeszélésére elfogadta az
új állást, s udvarhölgyként teljesített szolgálatot Erzsébet mellett 1871
decemberétől a királyné tragikus haláláig. Hamar átlátta az udvar
intrikákkal átszőtt világát, s önálló véleményét sosem rejtette véka alá. A
királyné szépsége és személyisége nagy hatással volt rá, ezért az őt ért
támadásokkal szemben úrnője harcias védelmezőjévé vált. Ugyanakkor hibáit is
jól ismerte: ezeket gyakran illette naplójában szigorú bírálattal. A grófnő
az udvarhölgyek közül nem csak éleslátásával, hanem jó állóképességével is
kiemelkedett. Ő volt az, aki Erzsébetet többórás, gyors sétáin kísérni
tudta. Számtalan személyes élményét pedig elhivatottan rögzítette kapcsos
naplójában. Minden alkalmat és helyszínt megragadott az írásra - jegyzetelt
a hajókabinban, vasúti kocsiban (amíg a királyné vadászni ment) vagy éppen a
vendéglőben. A napló kulccsal lezárt lapjaira már a kortársak is nagyon
kíváncsiak voltak. Festetics Mária azonban az utókornak szánta írását. A
német nyelvű szöveg rövidke részleteit Erzsébet királyné életrajzírói
kutatták és fel is használták műveikhez, így gróf E. C. Corti és Brigitte
Hamann is. Nagyobb terjedelmű válogatás azonban mindeddig nem jelent meg
magyar nyelven. A Festetics-napló Erzsébet királyné és közvetlen
környezetének mindennapjaiba enged bepillantást egy hiteles szemtanú
személyes élményein keresztül.
A Gödöllői Királyi Kastély Kht. fenntartásában működő Gödöllői Királyi
Kastély Múzeum 1995 óta gyűjti a kastély épületével és lakóival kapcsolatos
emlékanyagot. A tárgyi emlékek felkutatása mellett adattára és történelmi
dokumentumtára gyarapítására is törekszik, hogy a múzeumi munkát minél
gazdagabb forrásanyagra támaszkodva végezhesse, s kutatói számára minél
szélesebb körű tájékoztatással szolgálhasson.
A gyűjtőmunka során igen jó kapcsolatba kerültek a kastély muzeológusai Dr.
Tolnay Pálné Kiss Máriával, Erzsébet királyné magyar felolvasónője, Ferenczy
Ida leszármazottjával. Mária néni gondozza és folyamatosan dolgozza fel a
Ferenczy-hagyaték dokumentumait. Ennek következtében Erzsébet királyné és
magyar környezetének az egyik legavatottabb ismerőjévé vált. Két könyve
jelent meg eddig az ún. Farkas Archívumban őrzött levelek felhasználásával:
* Kedves Idám! Leveleskönyv (Budapest, 1992, Akadémiai Kiadó)
* Útközben Erzsébet királynéval (Budapest, 1998, Argumentum Kiadó)
Dr. Tolnayné Kiss Máriát ez irányú érdeklődése késztette arra, hogy egy igen
izgalmas információkat tartalmazó kézirat kutatását és fordítását megkezdje.
Az Országos Széchényi Könyvtár kézirattárában őrzi Erzsébet királyné
udvarhölgyének, Festetics Mária grófnőnek kilenckötetnyi naplóját. Az
autográf, német nyelvű, gót betűs naplót igen nehéz olvasni, s nagy
terjedelme miatt a gödöllői és budai részletek lefordítása volt vállalható
feladat. Ezen részletekből összekötő szövegek és jegyzetek segítségével
élvezetes egészet alkotott a szerző.
Nem egyszerű fordításról van tehát szó: a szerző sokszor a tulajdonában lévő
levelek segítségével tudja a mai olvasó számára megmagyarázni az egyes
eseményeket, utalásokat. A kézirat további értéke a Dr. Tolnayné Kiss Mária
stílusa, amely a kor nyelvezetének magas szintű ismeretéből fakadóan végig
egységesen, élvezetesen idézi meg a napló szerzőjének személyiségét,
világát.
Kaján Katalin előadóművész olvas fel szemléltető összeállítást a naplóból, a
blokkok között pedig Pribelszki Viktor zongoraművész ad ízelítőt azokból a
zeneművekből, amelyeket Festetics Mária zongorázott a lovardában, amíg
Erzsébet lovagolt.