A Fidesznek egy kicsivel, 1 százalékponttal emelkedett a támogatottsága, így jelenleg a választókorú népesség 17 százaléka – nagyjából 1,4 millió fő – áll a kormánypárt mögött. Az MSZP maradt azon a szinten, ahol egy hónapja is elhelyezkedett: 14 százaléknyian, körülbelül 1,1 millióan sorakoznak fel mögéjük. A Jobbik 2 százalékpontos veszteséget szenvedett el, jelenleg 8 százalékos, bő hatszázezres a tábora. Úgy tűnik lejtmenetre került az LMP, a nyár közepén tapasztalt 2 százalékpontos csökkenéshez újabb 1 százalékpont társult. Az ökopártot ezúttal a választásra jogosultak 3 százaléka preferálja, így bő negyedmillió híve van. A Demokratikus Koalíciót ezúttal is a szokásos arányban, 2 százaléknyian, nagyjából 150 ezren támogatják.

A nyári hónapokban folyamatosan nőtt a pártoktól távolságot tartók aránya: a júniusi 49 százalékról előbb 51 százalékra, majd most 53 százalékra. Mindez azt is jelenti, hogy ma Magyarországon 4,2 millió választópolgárnak annyira nem fontos a politika, hogy valamely párt támogatójává váljon. Ezzel szoros összefüggésben a részvételüket biztosra ígérő és pártot is választók aránya 30 százalék, tehát továbbra is kifejezetten alacsony. Ezért továbbra is az olvasó figyelmébe ajánljuk, hogy az itt mért korábbi és mostani adatokból csak mértéktartó következtetéseket vonjon le. A biztos pártválasztók körében is vezet a Fidesz 37 százalékkal, az MSZP 31 százalékos, a Jobbik 19 százalékon áll. Az aktív és elkötelezett szavazói közegben az LMP-nek 5, a DK-nak 4 százalékos a tábora. - ekként foglalhatók össze és értelmezhetők azok az eredmények, amelyek az IPSOS augusztus közepén, az ország felnőtt lakossága körében végzett közvélemény-kutatásából származnak.

A nyár elején a választókorú népesség enyhe aktivizálódását, a pártok iránti érdeklődés növekedését tapasztaltuk, de ezek csak ideiglenes folyamatoknak bizonyultak. Azóta visszarendeződés történt, ismét azok alkotják a többséget (53 százalékos aránnyal), akik nem kapcsolódnak politikai szervezetekhez. Ez a csoport három részből áll: a lakosság egynegyedét kitevő tényleges bizonytalanokból, akik nem tudnak dönteni a pártok között; a népesség 22 százalékára jellemző passzívakból, akik mereven elzárkóznak attól, hogy elmenjenek szavazni; a 6 százaléknyi rejtőzködőből, akik nagy valószínűséggel voksolnának, de kedvenc pártjukat titkolják. A bizonytalanság illetve a passzivitás lényegében ugyanazokban a társadalmi rétegekben – az alacsony iskolázottságúak, a szakképesítés nélkül dolgozók, a munkanélküliek valamint a kis lélekszámú településeken élők körében – domináns választói magatartás.

A pártszimpátia eltitkolása a diplomások, a szellemi munkát végzők között elterjedtebb jelenség, mint más rétegekben.
A választókorú népesség néhány csoportjáról kijelenthetjük, hogy a tartós politikai érdektelenség állapotába dermedt, abból kitörni már több mint egy éve nem tud, nem akar. A munkanélküliek háromnegyede, a szakképzetlenek héttizede, az alapfokú végzettségűek, a 2000 főnél kisebb lakosságszámmal rendelkező falvak lakóinak kétharmada, az észak-alföldi régió lakóinak hattizede nagyon messze került a pártoktól és a politikusoktól. Nincsen kedvelt pártjuk, nem mutatnak aktivitást, nem figyelik a közéleti híreket, elégedetlenek kormánnyal és ellenzékkel, rossz irányúnak látják az országban zajló folyamatokat.

A választások óta a Fidesz vezeti a pártok támogatottsági rangsorát, bár előnye sokkal kisebb lett. Az olló záródása azonban nem tette kishitűvé a kormánypárt híveit: kilenctizedük biztos abban, hogy egy mostani választást is megnyernének. Azzal, hogy a szocialisták támogatottsága közelebb került a Fideszéhez, híveik egy részének nagyobb lett az önbizalma. Az MSZP-sek háromtizede tartja esélyesnek pártját egy mostani választási megnyerésére, a Fideszt 35 százalékuk tekinti potenciális nyertesnek, míg a többiek nem tudtak prognózist állítani. A szocialista párt hívei közül leginkább az 50 év felettiek prognosztizálják azt, hogy egy aktuális választás nyertesei lehetnének – négytizedük él ezzel a feltételezéssel.

Az LMP a nyár elején csúcsra ért, a választások óta legmagasabb támogatottsággal, 6 százalékkal rendelkezett. Ezt a kedvező pozíciót nem tudta stabilizálni a párt, visszaesett: tábora jelenleg 3 százalékos. A legnagyobb veszteségeket a szavazói derékhadat jelentő fővárosiak valamint a közép- és felsőfokú végzettségűek körében szenvedték el. Ezekben a csoportokban 10 százalék feletti támogatói aránnyal a harmadik legerősebb pártnak számított. Most viszont 5 százalék körüli arányokkal visszacsúszott a negyedik helyre, a Jobbik egy kicsivel megelőzi őket ezekben a rétegekben is. Semmi jel nem utal arra, hogy a távozó LMP-sek feltűntek volna valamely más pártnál. Ugyanaz a sorsuk, mint más elpártolóknak: a politikától távolabb keresnek ideiglenes vagy tartós menedéket.


Az adatfelvétel ideje: 2012. augusztus 12-19.

A megkérdezettek száma: 1500 fô, akik együttesen az ország 18 éves és annál idôsebb lakosságát képviselik.

Alapsokaság: 18 éves és idôsebb, állandó magyarországi lakóhellyel rendelkezô magyar állampolgár.

Az alapsokaság és a megkérdezettek összetétele megegyezik.

A közvélemény-kutatás során kapott adatok 1500 fõs mintánál legfeljebb plusz-mínusz 2,5 százalékkal térhetnek el attól, amit akkor kaptunk volna, ha minden választókorú személyt megkérdeztünk volna az országban.

Minden hónapban más-más 1500 fõt kérdeznek meg, személyes megkereséssel, kiválasztásuk az ún. kétlépcsõs rétegzett mintavétellel, a teljes véletlent biztosító módszerrel történik, azaz minden felnõtt magyar állampolgárnak azonos esélye van a mintába kerülésre.