Nagymértékben aktivizálódtak a választópolgárok s ebből leginkább a Fidesz, másodsorban az MSZP profitált. A kormánypárt támogatottsága a múlt havi 18-ról 24 százalékra emelkedett, így jelenleg 1,9 millióan sorakoznak fel mögéjük. Erősített az MSZP is, 13-ról 16 százalékra bővült a tábora, ezúttal 1,3 millió híve van a pártnak. Megtartotta szavazóit a Jobbik, a népesség 8 százaléka, több mint 600 ezer fő tartozik a szervezet hívei közé. Az Együtt 2014-et a párttá alakulás utáni napokban a választásra jogosultak 5 százaléka preferálja – jelenleg 400 ezer főre számíthatnak. Az LMP tábora valamelyest kisebb lett: 2 százalékuk, nagyjából 150 ezer támogatójuk van. A Demokratikus Koalíció ezúttal is 1 százalékos, megközelítőleg 100 ezren csatlakoznak hozzájuk. A pártoktól távolságot tartók aránya jelentős mértékben csökkent – 55-ről 44 százalékra -, de még mindig többen vannak, mint a korábbi választási ciklusok ugyanezen időszakában.
A politikára való nagyobb odafigyelés a részvételi hajlandóság emelkedésében is megmutatkozik, ebben a hónapban 45 százaléknyian gondolták azt, hogy mindenképpen elmennének szavazni. Ennek következtében a korábbiaknál népesebb, 37 százalékos lett a biztos pártválasztók csoportja is. E szavazói körben a Fidesz 45 százalékkal vezeti a rangsort, második a 27 százalékos MSZP, harmadik a Jobbik 14 százalékkal. Az Együtt 2014 támogatottsága az aktív és elkötelezett szavazók között 9 százalék, az LMP 3 százalékot hoz, a DK pedig 2 százalékos. - ekként foglalhatók össze és értelmezhetők azok az eredmények, amelyek az IPSOS március első felében, az ország felnőtt lakossága körében végzett közvélemény-kutatásából származnak.
Már a múlt hónapban is látszott, hogy a politikusok döntései és megnyilvánulása nem múlnak el nyomtalanul, de most az akkorinál sokkal jelentősebb változások történtek a választói viselkedésben. Nagymértékben csökkent a politikától távolságot tartók aránya, februárban 55, most 44 százaléknyian sorolhatók ebbe a csoportba. Bármennyire is figyelemreméltó ez az aktivizálódás, a bizonytalan és passzív választók az előző parlamenti ciklusok hasonló időszakában még ennél is kevesebben voltak – négy éve 40, nyolc éve 30 százaléknyian. Minden rétegben erősödött a pártok felé orientálódás, de az eddig különösen nagy ellenérzésekkel rendelkező alacsonyabb státuszú rétegek látványosan aktívabbá váltak. E folyamat kedvezményezettje főképpen a Fidesz, a kormánypártnak ugyanis egy hónap alatt 6 százaléknyi, körülbelül félmillió új szavazót sikerült magához vonzania. Az érkezők főképpen 30 év alattiak és 50 év felettiek, legfeljebb alapfokú végzettségűek, kisvárosokban és falvakban lakók, az átlagosnál szerényebb jövedelmi viszonyok között élők. A Fidesz egyébként utoljára 2011 nyarán állt ilyen jól, azóta a mostaninál kevesebb támogatója volt. A kormánypártiak ugyan nem maradéktalanul elégedettek a kabinet teljesítményével (egy százfokú skálán csak közepesre, 52 pontra értékelik), de abban szinte teljes mértékben (94 százalékban) egységesek, hogy a 2014-es választásokat követően is Fidesz-kormánynak kell alakulnia. Optimisták, nagy többségük (90 százalékuk) azt reméli, ismét pártjuk lesz a nyertes.
Január és február között 3 százalékponttal csökkent az MSZP tábora, de most pótolta a veszteséget, ismét 16 százaléknyian támogatják őket. Az MSZP-t múltkor elhagyók és az új hívek is javarészt a társadalom alsó, alsóközép státuszú tagjai. Az is feltűnő, hogy a párthoz most csatlakozók szinte kivétel nélkül a negyvenes-ötvenes korosztályokból érkeztek. A szocialista híveket alapvetően az országban zajló folyamatokkal való elégedetlenségük (94 százalék), a kormányváltás iránti igényük (96 százalék) és baloldali beállítódásuk (85 százalék) tartja össze.
A Jobbik a tavalyi eszetendő vége felé, az idei év legelején mélyponton volt, de az utóbbi két hónapban elmozdult onnan, 8 százalékon stabilizálta táborát. Nagyon karakteres szavazói kör az övék: 82 százalékuk szerint rossz úton halad az ország, 92 százalékuk kormányváltást akar, 78 százalékuk jobboldali beállítottságú.
Az Együtt 2014 az elmúlt hónapokban gyengült, ez a negatív folyamat megállt, sőt valamelyest javított is a most megalakult párt. Meglehetősen aktív szavazói vannak, az őket támogatók kétharmada elmenne egy mostani választásra. A többi párt táborában a részvételi szándék mérsékeltebb: a Fideszesek hattizede, a Jobbikosok 57, az MSZP-sek és a DK-sok 55, az LMP-sek 50 százaléka voksolna.
Az LMP-nek ebben a választási ciklusban jellemzően 3-4 százalékos támogatottsága volt, a mostani 2 százalék a ritka kivételek közé tartozik. A Demokratikus Koalíció tavaly december óta 1 százalékon áll.
Az adatfelvétel ideje: 2013. március 8-14.
A megkérdezettek száma: 1500 fô, akik együttesen az ország 18 éves és annál idôsebb lakosságát képviselik.
Alapsokaság: 18 éves és idôsebb, állandó magyarországi lakóhellyel rendelkezô magyar állampolgár.
Az alapsokaság és a megkérdezettek összetétele megegyezik.
A közvélemény-kutatás során kapott adatok 1500 fõs mintánál legfeljebb plusz-mínusz 2,5 százalékkal térhetnek el attól, amit akkor kaptunk volna, ha minden választókorú személyt megkérdeztünk volna az országban.
Minden hónapban más-más 1500 fõt kérdeznek meg, személyes megkereséssel, kiválasztásuk az ún. kétlépcsõs rétegzett mintavétellel, a teljes véletlent biztosító módszerrel történik, azaz minden felnõtt magyar állampolgárnak azonos esélye van a mintába kerülésre.