A nem iskolaszövetkezeti tag megkérdezettek 53%-a semmilyen munkatapasztalattal nem rendelkezik. Az iskolaszövetkezeti tagként végzett diákok körében a munkanélküliségi ráta 15,5 %, szemben a korosztály 30% -os munkanélküli mutatótájával. A nem frissen végzettek körében ez az arány még kedvezőbb ( 2011. 9%; 2010. 3%). A fiatalok 61%-a azért választja ezt a formát, mert máshol nem talál munkát. A végzettek 58%-ának véleménye szerint előnyt jelentett számára az iskolaszövetkezeti munkatapasztalat az álláskeresés során. A végzettek 14%-a talált ott munkát, ahol korábban iskolaszövetkezeti tagként dolgozott. A megrendelők csupán 23%-a foglalkoztat diákot a szakképzés keretében, viszont 90%-a áll jelenleg is üzleti kapcsolatban iskolaszövetkezettel. Felvételkor a megrendelők 89%-ban előnyben részesítik - azonos képzettség esetén - a munkatapasztalattal is rendelkező jelentkezőket, s 59%-uknál dolgozik olyan munkavállaló, aki korábban iskolaszövetkezeti tagként munkát végzett náluk - ezek a legfontosabb megállapításai annak a reprezentatív felmérésnek, amelyet a Magyarországi Diákvállalkozások Országos Érdekképviseleti Szövetsége (DIÁKÉSZ) és az Iskolaszövetkezetek Országos Szövetsége (ISZOSZ) számára az Szinapszis Kft. készített, átfogó képet adva a fiatalok munkához való hozzáállásáról, az iskolaszövetkezetek szerepéről a fiatalok elhelyezkedési esélyeire gyakorolt hatásáról, valamint a fiatalok és a munka világának kapcsolatáról.
„A tanulmány megállapításait figyelembe véve, büszkén kijelenthetjük, hogy az iskolaszövetkezetek tevékenységükkel hozzájárulnak ahhoz, hogy a fiatalok már a tanulmányi idejük alatt olyan munkatapasztalatot és készségeket szerezzenek, amivel javul elhelyezkedési esélyük. Az iskolaszövetkezetek az oktatási rendszerhez illeszkedve, annak részeként, tisztán üzleti alapon, mindenféle rendkívüli támogatás nélkül, jól átlátható, jól ellenőrizhető, szabályozott keretek között biztosítják ezeket az előnyöket, saját működő infrastruktúrával, országosan, a tisztességes piaci verseny szabályai szerint. Ez a komplexitás és hatékonyság egy követendő minta lehet minden olyan ország számára, ahol a fiatalok elhelyezkedési esélyei még rosszabbak, mint hazánkban – mondta el a mai sajtótájékoztatón Dr. Fiák István, a Magyarországi Diákvállalkozások Országos Érdekképviseleti Szövetsége elnöke.
„Meg kell azonban említenünk, hogy vannak olyan törvényi akadályok, amelyek nem teszik lehetővé, hogy minden hallgató számára elérhetők legyenek az iskolaszövetkezetek előnyei.
A passzív féléves hallgatók, a felsőfokú oktatási intézmények master képzésének hallgatói és a végzős középiskolások a nem megfelelően összehangolt törvényi szabályozásnak köszönhetően ki vannak zárva a munka világából, mert a NAV nem fogadja el hallgatói státuszukat, és alkalmazásuk esetén őket főállású munkavállalóként kezeli, ami a veszélyeztetett korcsoport hátrányos megkülönböztetése. Ez a probléma egyszerűen megoldható lenne, ha a törvényben foglaltaknak megfelelően a hallgatói jogviszony igazolására minden hivatal elfogadná a diákigazolványt, mint közokiratot. Így minden akadály elhárulna az elől, hogy minden önmagáért tenni akaró diák számára biztosítva legyen az öngondoskodás és a munkatapasztalat szerzés lehetősége – tette hozzá Kücsön Gyula, az Iskolaszövetkezetek Országos Szövetsége elnöke.
A két szervezet tagszervezetei felelősnek érzik magukat a fiatalok elhelyezkedési lehetőségeinek javításáért, hogy csökkenjen a 25 év alatti korosztály munkanélkülisége. Bár a EU még csak a NEW DEAL alapelveit és anyagi kereteit rakja le a napokban, a magyar iskolaszövetkezetek már jelenleg is hozzájárulnak a fiatalok könnyebb elhelyezkedéséhez. Azonban olyan megoldás kidolgozásában és működtetésében is partnerek vagyunk, hogy azon 25 év alatti, frissen végzett fiatal számára akiket a mostani intézkedések nem tudnak munkához juttatni. Amennyiben ezek a fiatalok munkatapasztalat szerzés céljából egy speciális hallgatói jogviszonyt kaphatnának, az iskolaszövetkezetek és partnereik munkatapasztalathoz tudnák juttatni őket, ha hallgatóként munkát vállalhatnának nappali tagozatos hallgatóként az iskolaszövetkezeteknél. Ez a megoldás nem igényel külön fejlesztést, beruházást, hiszen az iskolaszövetkezetek szinte azonnal be tudják illeszteni e speciális hallgatói csoportot partnereik kiszolgálásába. Így a fiatalok vagy az adott cégnél, vagy munkatapasztalatuk megszerzésével más vállalkozások számára értékes munkaerővé válnak, miközben költségvetési kiadás helyett legális munkavállalóként adót is fizetnek.
Az iskolaszövetkezetek kizárólag szövetkezeti formában, az öngondoskodás elvének, a tagok demokratikus jogainak betartásával működhetnek. Értékeik a legális munkavégzési forma, az adózott munkabér kifizetés. A feketemunka arányát jelentősen csökkentő piaci tényezők, s a piacon a legmagasabb nettó jövedelemhányadot tudják nyújtani tanuló, hallgató tagjaiknak, s a tanulmányaikat követően könnyebb elhelyezkedést és a munka világába történő egyszerűbb beilleszkedést tesznek lehetővé számukra.
Az iskolaszövetkezetek Magyarországon igazi hungarikumként 30 éve bizonyítják létjogosultságukat (minden eddigi magyar kormány támogatásával) a junior enterprise-ok világpiacán. Hazánkban évente mintegy 130.000 nappali tagozatos tanulónak, hallgatónak biztosítanak a tanulmányi időbeosztásukhoz alkalmazkodó gyakorlati munkatapasztalat-szerzési, kapcsolatteremtési, legális pénzkereseti lehetőséget. Aktív foglalkoztatáspolitikai katalizátorként működnek és a pályakezdő fiatalok elhelyezkedésének elősegítésében is egyre nagyobb szerepet játszanak.
Sajtókapcsolat:
Dr. Fiák István (DIÁKÉSZ) 06-20-3-698-831
Kücsön Gyula (ISZOSZ) 06-30-9-496-814
