Kormányrendelet szabályozza mától (2013.08.29) a diákok jogait, így több éve nem rendezett problémákra adott választ a Kormány, amely ellentmondásokra az Iskolaszövetkezetek érdekképviseletei (DiákÉSZ, ISZOSZ) a hazai szövetkezeti mozgalom legfiatalabb képviselői hívták fel a figyelmet. Az iskolaszövetkezetek köszönik a Kormány nyitottságát és rugalmasságát. Ezúton is ajánlják a hazai vállalkozások figyelmébe az egyik legolcsóbb,  legrugalmasabb munkaerő-piaci megoldásokat, munkaerőt  biztosító iskolaszövetkezeteket, ahol megtalálhatják akár leendő kollégáikat is. Mostantól még több fiatal számára válik elérhetővé tanulmányaik mellett a pénzkereset lehetősége és a munkatapasztalat-szerzés tanulmányaik alatt vagy annak közvetlen befejezését követően.

Minden diákot azonos jogok illetnek meg. Mától valóban igaz ez a kijelentés, hiszen összhangba kerültek a diákok jogállásával kapcsolatos szabályozók.

Korábban több tízezer fiatal számára joghátrányt okozott a hallgatói jogviszony nem megfelelő szabályozása. Ennek eredményeképp sem a felsőoktatásban résztvevők alapképzés és mesterképzés közötti időszakra vonatkozó jogállása, sem a végzős, de továbbtanuló középiskolások jogviszonyának folytonossága nem volt megfelelően szabályozva, hisz pl. míg egy diák nyáron diákmunka keretében megkereshette pl. a tanszereinek árát, addig a két érintett csoport nem élhetett a jogaival, mert a törvények szerint nem rendelkeztek diák státusszal, így nem vállalhatott biztonságos és támogatott keretek között munkát, nem szerezhetett munkahelyi tapasztalatot.

A kérdés annál érdekesebbé válik, ha közben igénybe vehették a diákigazolványuk felmutatásával elérhető kedvezményeket. Azaz egyik esetben diákok voltak, míg a másik esetben nem.  A diák jogviszony érvénye kiemelt szerephez jut, ha a végzős diákokat vizsgáljuk, hisz a korábbi rendelkezések szerint a hallgatói jogviszonya lejárt a végzős tanulónak miután utolsó vizsgáját letette, bár diákigazolványa még érvényes az ezt követő időszakra is.

Ez a problémakör főleg akkor érdemel kiemelt figyelmet, ha tudjuk, hogy a végzős diákok (2012-ben 100,000 diák), milyen elhelyezkedési esélyekre számíthatnak munkahelyet keresve. A nem továbbtanulókra közel 30%-os munkanélküliség vár, és közülük több mint a diákok felének nincs semmilyen munkatapasztalata.

Ezek a fiatalok eleget téve tanulmányi kötelezettségeiknek az utolsó nyarukat legális tapasztalatszerzéssel tölthetnék, azonban az eddig érvényben lévő szabályozók megfosztották őket attól a lehetőségtől, hogy szervezett formában, biztonságban ismerkedhessenek meg a munka világával.

Pedig van olyan megoldás Magyarországon (Európában sehol nincs ehhez fogható rendszer), ami hatékony segítséget tud adnia fiatalok számára ahhoz, hogy megszerezzék első munkatapasztalatukat és akár megtalálják első munkahelyüket. (Az iskolaszövetkezetek volt tagjai közül 14% ott találta meg első munkahelyét, ahol diákként dolgozott, s szemben az országos 28%-ot meghaladó 25 év alatti munkanélküliségi rátával, a fiatalok körében csupán 15,5% a munkanélküliek aránya, ami az országos átlag közel fele).

A valódi HUNGARIKUMNAK tekinthető, 2013-ban 30 éves fennállásukat ünneplő iskolaszövetkezeti szektor 2 érdekképviseletei szervezete e lehetőségeket és munkaerőpiacon elért gazdasági eredményeket szem előtt tartva vállalta fel, hogy felhívja a kormányzat figyelmét a korábbi jogszabály hiányosságaira, egyes hallgatói csoportok hátrányos megkülönböztetésére.

A fiatalok érdekében sikerült megnyerni a sajtó szinte egyhangú támogatását, a fiatalok szervezeteinek (HÖOK, NIT, VOSZ) együttműködését és az érdekképviseletek (MOSZ, SZTMSZ, MMOSZ) pártfogását, akikkel összefogva a DIÁKÉSZ és az ISZOSZ felvette a kapcsolatot az érintett szakpolitikusokkal, minisztériumokkal és hivatalokkal, e problémák megoldása érdekében.

Ennek a közel 1 éves folyamatnak, és a megkeresett vezetők nyitottságának, rugalmasságának és szakmai felkészültségének köszönhető, hogy e széles bázison nyugvó összefogás eredményeképp a 2013-as tanév úgy indulhat, hogy a Kormány rendet tesz a diákok érdekében a jogszabályok között.

2013. augusztus 29-től a csatolt Kormányrendelet szabályozza a diákok jogviszonyával, annak érvényével és igazolásával kapcsolatos változásokat.

A leglényegesebb változások:

-    A hallgatói jogviszony diákigazolvánnyal igazolható.
-    A hallgatói jogviszony a végzősök esetében a diákigazolvány érvényességéig tart.

Tájékoztatás – vonatkozó Kormányrendelet:

A Kormány 321/2013. (VIII. 28.) Korm. rendelete a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról szóló 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet módosításáról

A Kormány a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 58. § (1) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében foglalt feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. § A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról szóló 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet 4. §-a a következő (6) és (7) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A járulékok és a foglalkoztatói kötelezettségek tekintetében a Tbj. 5. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott
tanulmányokat folytató tanulónak, hallgatónak az a személy minősül, aki
a) nappali rendszerű oktatás keretében a nemzeti köznevelésről szóló törvény szerinti tanulói jogviszonnyal rendelkezik,
b) nappali rendszerű oktatás keretében a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szerinti nem szünetelő (aktív) hallgatói jogviszonnyal rendelkezik, vagy
c) az a) vagy b) pont szerinti jogviszonya megszűnését követően diákigazolványra jogosult, a diákigazolványra való
jogosultsága lejártáig.

(7) A (6) bekezdésben foglaltakat
a) a köznevelési intézmény által kiállított tanulói jogviszony-igazolás, vagy
b) a felsőoktatási intézmény által kiállított hallgatói jogviszony-igazolás, vagy
c) az oktatási igazolványokról szóló 362/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet szerint a közreműködő intézmény által
a tárgyidőszakra kiadott, érvényesítő matricával ellátott, nappali típusú diákigazolvány, vagy
d) az oktatási igazolványokról szóló 362/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet szerint a tanköteles kor felső határát az adott
tanévben betöltő tanuló esetén az érvényesítő matrica nélküli diákigazolvány, vagy
e) a közreműködő intézmény által kiadott, a c) pont szerinti diákigazolványra való jogosultságról szóló igazolás
tanúsítja.”

2. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

Orbán Viktor s. k.,
miniszterelnök

Háttér

Az Iskolaszövetkezetekről:

A tradicionális munkavállalástól, illetve foglalkoztatástól jelentősen eltérő sajátosságokkal rendelkezik az iskolaszövetkezet keretei között történő munkavégzés. Tevékenységük jelentős szerepet játszik a pályakezdő munkanélküliség csökkentésében, a fiatal, még tanulmányaikat végző fiatalok tapasztalatszerzésében, és ezen keresztül elhelyezkedési esélyeik növelésében, valamint a szociálisan (elsősorban anyagi szempontból) hátrányos helyzetű fiatalok szakma és diplomaszerzésében azáltal, hogy az iskola elvégzéséhez szükséges anyagi eszközeik forrása nem kizárólag a család, hanem saját, legális munkavégzésük is.

Az iskolaszövetkezetek szövetkezeti formában működő, non-profit vállalkozások. Abban érdekeltek, hogy minél több diák számára biztosítsák az öngondoskodás és a gyakorlati tapasztalatszerzés (és ezt követően a sikeresebb elhelyezkedés) lehetőségét. Az iskolaszövetkezet speciális jogintézmény. Ennek oka az, hogy speciális társadalmi értékeket képvisel. Az iskolaszövetkezet a jog által védett kereteket biztosít a tanulók és hallgatók számára a tanulás melletti munkavégzés és ezen munkavégzésből származó pénzkereset megteremtésével. Az iskolaszövetkezet ugyanakkor segíti az oktatási intézmény pedagógiai programjának megvalósítását, segíti az oktatási intézményt a tanulók és hallgatók munkára és az életre nevelésének területén is. Pedagógiai és társadalmi értékeket közvetít ez a speciális és a jog által védendő jogintézmény, amely a maga nemében hungarikum.

A kollektív munkavégzés értékeinek sajátosságaira tanítja meg a tanuló, hallgató tagságát. Az iskolaszövetkezet feladatokat vállal át a megbízótól, azt saját szervezésben, saját tagjaival, saját munkavezetőjének irányításával, de a megbízó szakmai iránymutatásai alapján, annak telephelyén és eszközeivel látja el.

Az iskolaszövetkezeti foglalkoztatás egy speciális, atipikus foglalkoztatási forma. Tagjaiknak ugyanis az iskolaszövetkezeti foglalkoztatás keretében nincs munkavégzési kötelezettségük, akkor jelentkeznek és arra az iskolaszövetkezeti munkára, amikor és amelyre kedvük, idejük tartja. A tagok főfoglalkozása ugyanis az iskolába járás, tehát a tanulás, tanulói, hallgatói státuszuk alapján biztosított számukra az egészségügyi ellátásuk. Az iskolaszövetkezetek szolgáltatása egy olyan küldetés, ami kiegészíti az oktatást, ahhoz kapcsolódik.  Nem feltétlenül a folyamatos foglalkoztatás a cél, hanem a tanuló/hallgató igényeinek megfelelő időben és időtartamban történő munkavégzés. A tanulók/hallgatók ugyanis főállásukban tanulói/hallgatói jogviszonyban állnak oktatási intézményeikkel, s tanulmányaik mellett, annak költségeit előteremtve, meglévő szabadidejükben végeznek munkát iskolaszövetkezeti tagként az iskolaszövetkezetnek.

Befejezésül, néhány adat

A magyar felsőoktatásban jelenleg 234 ezer fő vesz részt nappali tagozatos oktatás keretében. A tanulmányok mellett munkát vállaló fiatalok aránya ebben a körben 2007-ben alig 25%-(HÖOK független kutatás), 2013-ban 45% (DiákÉSZ-ISZOSZ független kutatás), azaz tanulmányok mellett munkát végző fiatalok száma közel a duplájára növekedett öt év alatt, mindez a hallgatói összlétszám csökkenése mellett.

Az iskolaszövetkezeti keretek között munkát vállaló fiatalok száma öt év alatt 102.000 főről 135.000 főre emelkedett, akiknek 70%-a a felsőoktatásban tanul. Az Európai Unióban a 25 év alatti munkanélküli fiatalok száma 5,5 millió fő. Ez öt év alatt 40%-os emelkedés. Magyarországon ez idő alatt 18%-ról 28,1%ra emelkedett, ami 56%-os emelkedés, azaz jóval az Unió átlaga feletti.

További információ: Holub Katalin (+36 20 922 6431)