A Turisztikai és Vendéglátó Munkaadók Országos Szövetsége egyetért a közétkeztetésről szóló rendelettervezet céljával, de meglátásuk szerint nem lehet csak a táplálkozástudományra fókuszálni. Az irányelvek szerint főzött ételek „elsőre” íztelennek bizonyultak, amire fel kell készíteni a szülőket, pedagógusokat – fejtette ki bővebben Gál Pál Zoltán, a VIMOSZ elnöke a Balatonfüreden 2013. október 2-4. között megrendezett XX. Magyarországi Egészségügyi Napok előadójaként.
A Turisztikai és Vendéglátó Munkaadók Országos Szövetsége úgy értékeli, a rendelet legnagyobb hiányossága annak a plusz 1 paragrafusnak a hiánya, amely a közétkeztetés reformjának négy pillérét összehangolja. A szakmai szervezet véleménye szerint a dietetikai szempontok nem térnek ki az egészséges étrend megvalósíthatóságára. A finanszírozással kapcsolatban fontos volna a 27%-os ÁFA 12%-ra történő módosítása. Az alapvető élelmiszerek kategóriájának bővítése, a rendelkezésre álló forrásoknak az önkormányzatok által történő optimálisabb allokációja, az EU támogatások igénybevehetőségének módosítása (a legtöbb közétkeztető nem kkv), az ellátási norma emelése. A fogyasztók esetén továbbgondolandó az új, egészségesebb étrend elfogadása, megszeretése, a szemléletformálás. Ami pedig a termelőket illeti, lényegesnek ítélik az élelmiszergyártók felkészülését, valamint az ágazati szakképzések megvalósulását.
A VIMOSZ célkitűzése a közétkeztetési reform kapcsán, hogy közös ügy legyen az egészséges táplálkozás hagyományokon alapuló megszervezése. A szakmai szervezet szerint fontos, hogy az étellel, az étlappal és az étrenddel kapcsolatos kérdések társadalmi szinten is kerüljenek megvitatásra. Hangsúlyozzák, hogy átmenetre van szükség, legfőképp az étkeztetési szokások megváltoztatásának szándéka miatt.
Észrevételezik a rendelet kapcsán, hogy az nem tér ki azokra a szükséges változtatásokra, amelyeket a befogadó intézményekben, önkormányzatokban lenne szükséges végrehajtani. Ahogy arra sem, miként érinti a társadalom ízlésformálását: a kevésbé édes, sós, fűszeres és zsíros ételeket fogadják el. Nem tér ki a fogadó intézmények érintett dolgozóinak képzésére, továbbképzésére, akár közétkeztetési minimumvizsgájának megszervezésére. Továbbá, hogy fontos lenne a normakeret évenkénti inflációval egyenértékű karbantartásáról intézkedni.
Kiemelik, hogy a gyermek és diákétkeztetés támogatására szánt összegek elkülönítetten és kizárólag erre a célra kerüljenek felhasználásra. Indokolatlannak érzik a vezetői munkakör élelmezésvezetői végzettségre történő szűkítését, ugyanakkor egyetértenek a dietetikusok alkalmazásának feltételkénti megfogalmazásával. A félszáz céget tömörítő érdekképviselet megállapítja, hogy a rendelettervezet kizárja a vendéglátás képzett melegkonyhás vezetőit, akár felsőfokú és főiskolai végzettséggel rendelkezőket a közösségi étkeztetés irányításából. Továbbá, hogy a dietetikai normák összekeverednek a tálalási előírásokkal.
A kórházi ellátásra vonatkozó VIMOSZ javaslat, hogy azt ne szabályozza a rendelet. Mivel ma a betegek átlagos kórházban tartózkodási ideje nem éri el az öt napot, nem tartják reális célkitűzésnek, hogy ezalatt szeretnénk megváltoztatni a táplálkozási szokásaikat vagy az egészségi állapotukat. A betegek fele speciális diétát kap.
Kérdésként merül fel, hogy egyéni diéta előírása esetén, hogyan alkalmazható a rendelet? A betegek étrendjét minden intézményben dietetikusok határozzák meg. Megválaszolandó, hogy ahol kiszervezték a betegélelmezést, ott megrendelő és vállalkozó viszony áll fenn, kire vonatkozna a szabályozás? S az is tény, hogy a 70-80 évesek íz világát, étkezési kultúráját nehéz változtatni.
A reform pozitívumaként említik a napi többszöri zöldség- és gyümölcsfogyasztás szorgalmazását, az állati eredetű zsiradékok (telített zsírsavak) háttérbe szorítását, az étkezések komplettálását, a teljes kiőrlésű illetve magas rosttartalmú kenyerek és péksütemények bevezetését, az ételek hozzáadott sótartalmának vizsgálatát, valamint a megfelelő szakemberképzést és továbbképzést, mint feltételt.
A közétkeztetési szakemberek véleménye szerint negatívum, a korcsoportokra leosztott előírások betartása, betegek korcsoport szerinti szétválasztása, a több menüből való választás (diétás étkezésben részesülő betegeknél nem lehetséges), a sótartalom csökkentése napi 3-4 étkezésnél nehezen megoldható, valamint a tej, tojás érzékenyeknél-lehetetlen a napi többszöri tejbevitel.
A VIMOSZ tagszervezetei úgy érzékelik, társadalmi elvárás a közösségi étkeztetővel szemben, hogy egészséges étkeztetést nyújtson. Oktassa ezt a gyerekeknek, szülőknek, pedagógusoknak, foglalkoztasson szabályosan sok munkaerőt, őket képezze tovább. Vásároljon magyar kistermelőktől, végezzen kutatásokat, támogassa a megrendelő elvárásait (ünnepélyek, sportnapok), viselje el a késedelmes fizetésből származó problémákat, különösen a kórházi szektorban, szelektáltan gyűjtse a hulladékot, gondoskodjon a veszélyes hulladék ártatlanírásáról, csökkentse a hulladék mennyiségét. Ugyanakkor általában a közbeszerzésben a legalacsonyabb árat ajánló nyer.
A Turisztikai és Vendéglátó Munkaadók Országos Szövetsége (VIMOSZ) több mint 20 éves ágazati érdekképviseleti tapasztalattal, munkaadói érdekképviseletként a négy szekcióban 50 taggal büszkélkedhet. A Közösségi Étkeztetés Szekcióban a következő 13 vállalat dolgozik: Elamen Zrt., Eurest Kft., Hungast Holding Zrt., Julienne Kft., Junior Zrt., Nyugatmagyarországi Ker.Ven. és Szolgáltató Zrt., PQS International Zrt., Sodexo Magyarország Kft., P Dussmann Kft., amely vállalatok adják a magyarországi közétkeztetési forgalom több mint felét. 250 millió étkezésről gondoskodnak évente. 8000 alkalmazottnak biztosítanak munkát. 40 milliárd forintot meghaladó forgalom. A cégekben felhalmozott szakmai ismeretek megkerülhetetlenek bármely népegészségügyi program sikeres végrehajtásához.
Sajtókapcsolat: Holub Katalin (+36 20 922 6431)