Az iskolaszövetkezeti szektor 2013-ra 6 százalékos létszám- és munkaóra-, valamint 10 százalékos partnerszám-növekedést realizált az előző évhez képest*. Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnökének és Ékes József parlamenti képviselőnek mentorálasával elkezdődött egy folyamatot, amely célja az iskolaszövetkezetek rendszerének és jogi szabályozóinak egységben történő összefoglalása, a Nemzeti Értéktárba helyezése, illetve Hungarikummá minősítése.

Az iskolaszövetkezetek végzett tagjai körében a munkanélküliségi ráta 15,5% szemben az országos 28%-os átlaggal. A végzett fiatalok 14% -a ott dolgozik, ahol iskolaszövetkezeti tagként a tanulmányai mellett munkát vállalt, miközben a 2013. évben végzett felmérés eredményei alapján a fiatalok 55%-ának semmiféle munkatapasztalata nincs.

Dr. Fiák István, a DiákÉSZ elnöke:
„Felismerve felelősségünket a szövetkezeti átalakulással összhangban, megoldást kínálunk a végzett, ám elhelyezkedni nem tudó diákok számára kidolgozott speciális szövetkezeti tagi jogviszonyra épülő „gyakornok” program kidolgozásával, hogy tanulmányaik végzése után a fiatal szakembereink az „inas” éveiket 25 éves koruk eléréséig a jogilag szabályozott és a piac által kiválóan használt iskolaszövetkezetek keretében munkával tölthessék gyakornoki jogviszony keretében.”

Az iskolai tanulmányaikkal végzett, de 25. életévüket még el nem érő fiatalok első szakmai munkatapasztalatának, az első szakmai periódusnak a megszerzését tenné lehetővé ez a gyakornoki munkavégzés az iskolaszövetkezet keretében, amelynek jogi és közteherviselési modelljét (havi 10 % nyugdíjjárulék + napi 222 Ft egészségbiztosítási járulék) a foglalkoztatási szövetkezetek tagi munkavégzési jogintézményének alapulvételével dolgozták ki. Így az iskolaszövetkezeti szektor további több 10.000 új álláshelyet tud biztosítani a piacról az iskolai tanulmányaikat már elvégző, de 25. életévüket még be nem töltött fiatalok számára.

Kücsön Gyula, az ISZOSZ elnöke:
„A nemzetközi statisztikák szerint nincs recept arra az EU vezetőinek a kezében, miként lehetne megállítani, megfordítani azokat a folyamatokat, aminek eredményeképp az EU átlagot tekintve 24%, de egyes EU tagországokban 50%-ot meghaladó a 25 év alatti fiatalok munkanélküliségi rátája. Bár a hazai mutató 28% mértéke még elég magasnak tűnik, Magyarország élen járva az EU többi állama előtt, már működeti azokat a rendszereket, amelyek a fiatalok számára lehetővé teszik a könnyebb munkába lépést és munkahelyteremtést. A munkahelyvédelmi akcióterv és a fiatalok vállalkozóvá válását segítő programok nálunk már működő modellek, s az EU államainak kétségbeesett próbálkozásai, elméleti elképzelései helyett.”

Az iskolaszövetkezet egy olyan üzleti alapú megoldás, ami a piac igényeire és a fiatalok öngondoskodására építve, már a diákévek alatt, az oktatási rendszer kiegészítéseként vezeti be a fiatalokat a munka világába. Ez a 30 éve működő magyar modell számukra munkatapasztalatot és karrierlehetőséget biztosítva járul hozzá, hogy a 25 év alattiak előtt kinyíljon a munkaerő piac. Ilyen fontos foglalkoztatáspolitikai katalizátor egyetlen más országban sem működik, a hazai iskolaszövetkezetek nagysága és gazdasági szerepe példa minden hasonló elvek mentén szerveződő nemzetközi szervezet számára. Új megközelítésben kínál megoldást a fiatalok munkanélküliségére, egy olyan HUNGARIKUM, amely az Orbán-kormány alatt került legalizálásra, munkajogi védelemre, s ami az EU vezetői számára ismeretlen.

A foglalkoztatási adatokra további pozitív hatást gyakorolhat az alapvető jogok biztosa által lefolytatott vizsgálat a passzív félévesek jogállásáról. Ennek eredményeképp évente 25.000 – jogilag nappali tagozatos státuszú, ám a jogaival élni nem tudó – így iskolaszövetkezetekben nem foglalkoztatható – , tanulmányait elsősorban anyagi problémák miatt szüneteltető diák számára biztosítható a legális és szervezett öngondoskodás és munkatapasztalat-szerzés. Az ombudsman megállapítása szerint a NAV joggyakorlata jelentős mértékben aggályokat vet fel a diákok esélyegyenlőségével kapcsolatban. Az érintett minisztériumok már dolgoznak a kérdés megoldásán. Az érdekképviseletek bíznak abban, hogy hamarosan a hátrányosan megkülönböztetett passzív státuszú diákok számára is elérhetővé válik a szervezett és biztonságos munkavégzés államilag támogatott formája – az iskolaszövetkezetek által nyújtott szervezettség, biztonság és több tízezer partner magas színvonalú kiszolgálása.

A Magyarországi Diákvállalkozások Országos Érdekképviseleti Szövetsége és az Iskolaszövetkezetek Országos Szövetsége az 1983 óta működő, épp 30 éves múltú iskolaszövetkezeti szektort képviselik, amely szektorban közel 100 iskolaszövetkezet évi mintegy 130.000 középiskolai diáknak és felsőoktatási hallgatónak biztosít legális munkalehetőséget szervezett formában munkajogi garanciákkal körbe bástyázva.

*forrás: a DiákÉSZ-ISZOSZ összesített adatbázisa

További információ: Holub Katalin (+36 20 922 6431)