Hangya: Szorgosságunkkal legyőzzük a transzparenciánkból fakadó versenyhátrányunkat!
A 2014-2020 támogatási ciklusban hozzáférhető források feltételeiben a termelői szövetkezeti együttműködések kiemelt kezelésének elérése, tagszervezeteink felkészítése az uniós források elérésére kiemelten a termelői együttműködésekre, gazdasági szabályozásban a szövetkezetek átláthatóságából adódó versenyhátrányok kiegyenlítése – hangzottak el idei évi kiemelt célként a Hangya Szövetkezetek Együttműködése mai közgyűlésén.
A II. Világháború előtti időszakban Magyarország valamennyi településén jelen voltak a HANGYA szövetkezetei; székházzal, kereskedelmi átvevő-hellyel, hitelszövetkezeti partnerséggel, és azzal a szellemiséggel, hogy az összefogás, a szövetkezés az egyetlen út arra, hogy a termelők megfelelő pozíciót érjenek el a piacon, hogy a gazdatársadalom piaci érdekei érvényesüljenek. Gróf Károlyi Sándor munkájának, valamint az akkori mezőgazdasági miniszternek köszönhetően 1888. évben az országgyűlés napirendjén már szerepelt a szövetkezetek témája, majd az 1896-os agrárprogram tartalmazta a szövetkezetek támogatását, a szövetkezeti eszme fejlesztését is. Ezt követően emelkedett törvényerőre 1898-ban az Országos Központi Hitelszövetkezetről szóló törvény- tervezet, majd ugyanebben az évben létrejött a termelő- értékesítő és fogyasztási szövetkezetek HANGYA központja is. A korabeli viszonyokat a HANGYA első 25 évéről szóló - saját kiadású - jubileumi könyve így jellemzi:
„….A falu elvesztette természetes vezető rétegét... A közgazdasági szabadság pompásan csillogó leple alatt sorvasztó folyamat indult meg, s egész vidéket ítélt halálra. Az üzérszellem hitel formájában adta be a mérget a falu népének, mely a mezőgazdasági bajok közepette kapva- kapott a halálos segítség után. Országszerte merészen tombolt a hiteluzsora……….. A szorult helyzetbe került gazdák előre eladták a termésüket a falubeli uzsorásnak, aki gyakran váltót vett, s az így kiszolgáltatott adós feje fölött hamarosan megüttette a dobot. A kényszerárverések járványszerűen terjedtek………… A törvényhozás sem a föld népét, sem a termését nem védte a külföldi verseny megsemmisítő támadásával szemben………. Az uzsora ellen és a kereskedelmi leleményesség (gépmegrendelések, részletfizetéses rendelések gyűjtése, váltókkal való visszaélések) sokféle fajtája ellen védhette volna ugyan a törvényhozás a falusi népet, de ki gondolt erre az „állami beavatkozásra” a közgazdasági liberalizmus mézes heteiben?!”
A HANGYA stratégiai alapelve e bajok orvoslására az volt, hogy lerövidítve az áru és szolgáltatás útját, az értékeket és a pénzt is minél nagyobb hányadban a rendszerén belül tartva megteremtse az egyén és a vidék boldogulásának anyagi és társadalmi feltételeit. Ezek az erények az I. világháborút megelőzően kialakult szervezeten keresztül a Trianont követő trauma feldolgozásában is – mind az anyaországban, de különösen Erdélyben, de Felvidéken is Hanza névre „átkeresztelve” - nemzetmentő hatást fejtettek ki, a magyarság összetartó erejét jelentették. Ma már kevesen tudják, de Magyarország 1920-as években történt felemelkedésében Klebersberg Kunó oktatási programja mellett a Bethlen kormány által a HANGYA szövetkezeti üzletrészéhez nyújtott állami támogatás volt a meghatározó. Minden idők legsikeresebb magyar összefogása volt fél évszázadon keresztül a HANGYA, amely gazdasági alapról indult ki és legszélesebb társadalmi rétegeket fogta össze, gyakorlatilag Magyarország valamennyi települését az egész Kárpát-medencei régióban.
Így lett a HANGYA Közép- Európa egyik legnagyobb vállalatcsoportja úgy a tagságát, mint a kereskedelmi tevékenységét illetően, hiszen 1940-ben több mint 2000 tagszövetkezete volt 700.000 taggal, 30 konzervgyára, 20 ipari üzeme, és 400–nál több boltja.
Termeltetett, hitelezett, feldolgozott, kis és nagykereskedett, nemcsak üzletileg, hanem szociálisan is segítette tagjait, jelen volt falvakban és városokban egyaránt.
A mai közgyűlésre készített elnökségi beszámoló
Érdekképviselet
A 2014. évi lobby tevékenységünk meghatározó kereteinek kialakítása és megerősítése érdekében előkészítettük a Földművelésügyi Minisztériummal való stratégiai partnerségi megállapodást, tartalmilag továbbfejlesztettük a stratégiai együttműködést a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával.
A Földművelésügyi Minisztériummal való kapcsolat keretében képviseljük tagszervezeteinket az Agrárgazdasági Tanácsban, az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program Monitoring Bizottságában és további – operatív feladatokat ellátó – konzultatív szakági bizottságokban. Külön eredményként könyvelhettük el, hogy októberben, az FM stratégiai tervezést indító tanácskozására az érdekképviselet közül csak a HANGYA kapott meghívást, és azóta is folyamatos a kapcsolat a tárca politikai vezetésével. Ugyancsak rendszeres az együttgondolkodás a Miniszterelnökség politikai vezetésével, és az azon belüli új egységként létrejött Vidékfejlesztési Államtitkársággal is felvettük a kapcsolatot.
A kormányzattal való kapcsolatban munkánk meghatározó részét képviselte a jogi környezetre vonatkozó javaslatok véleményezése és kidolgozása. Ennek keretében – a rendelkezésre álló határidő figyelembe vételével az Igazgató Tanács véleményét is kikérve – alakítottuk ki a HANGYA álláspontját általános agrárágazati szabályozások, és ágazati koncepciók tekintetében. A jövőt is meghatározó dokumentumként véleményeztük a 2014-2020 közötti stratégiai dokumentumokat, kiemelten a Vidékfejlesztési Operatív Program azon részleteit, amelyek nyilvánosságra kerültek.
Lobby tevékenységünk középpontjában – szervezetünk célkitűzésének megfelelően - a szövetkezeti együttműködések elismertségének és működési feltételeinek javítására vonatkozó javaslatok álltak, így kiemelt hangsúlyt helyeztünk:
a szövetkezeti rendszer fejlesztésével kapcsolatos javaslatok kialakítására és képviseletére a kormányzat felé
a termelői együttműködések állami elismerésének szabályozásának finomítására
a termelői együttműködéseket érintő gazdasági jellegű szabályozással (adózás, hitelek stb.) összefüggő javaslatok kidolgozására.
A társ érdekképviseletek tekintetében kiemelkedő esemény és felelősség az, hogy az Országos Szövetkezeti Tanács elnöki tisztjére szervezetünk elnökét választották meg. A zöldség- gyümölcs ágazatban működő termelői együttműködésekkel kapcsolatban álló, az év végén újjáalakult Fruitveb vezetése nyitott a két szervezet közötti kapcsolat újjáalakítására. Hasznos, és napi a kapcsolatunk a polgári értékrendet valló jobboldali szervezetek ernyőszervezetéként működő Magyar Mező- és Erdőgazdálkodási Érdekképviseleti Szövetséggel. Eredményes az együttműködésünk a szakmai érdekképviseleti tevékenységben a Gabonatermesztők Országos Szövetségével, és a Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetségével. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával való kapcsolatunkban még jelentős tartalékot érzünk abban az esetben, ha a stratégiai megállapodásunk tartalmi elemeit valódi partnerségként sikerül realizálni.
Tagi szolgáltatás:
2014-ben az előző évekhez képest elmozdulást jelentett, hogy tagszervezeteink egy részével együtt sikerült előre lépni az üzleti érdekeik érvényesülését, agrár-rezsicsökkentést elősegítő szervezet kialakításának előkészítésében, és létrehozásában a HANGYA-COOP Holding Szövetkezet megalapításával. A szervezet működési modelljének kialakítására, a belső minőségbiztosítási rendszer kialakítására vonatkozó dokumentum előkészítésével a szervezetben még be nem kapcsolódók számára is hasznos útmutatót dolgozott ki a szervezetünk. A lobby tevékenységünkhöz kapcsolódó tevékenységünkről, és az ágazatpolitikai döntésekről elektronikus úton közvetlenül, illetőleg honlapunkon (www.hangyaszov.hu) keresztül nyújtottunk rendszeres tájékoztatást. Különös tekintettel a szövetkezeti jogot érintő változásokra (új Ptk. hatálybalépése, a 2006. évi X. törvény alapjaiban történt módosítása), a tagszervezeteinknek mind egyéni konzultáció, mind szakmai fórumok keretében segítséget nyújtottunk a jogértelmezéshez, előkészítettük a vonatkozó joganyag (az említett két törvény és az azokat kiegészítő rendelkezések) szövetkezetek számára alkalmazási segítséget nyújtó egységes szerkezetét.
Szakmai munka:
A HANGYA szellemiségének megismertetését nemzetközi, és hazai konferenciákon való aktív részvételünkkel segítettük, így a Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet és a Földművelésügyi Minisztérium által szervezett családi gazdaságokról szóló konferencián, a Francia Intézet által a rövid élelmiszerláncokról szóló rendezvényen, a Portfolió által decemberben rendezett agrárágazati fórumon. Az ágazati problémák rendszerváltáshoz köthető ma is élő problémáit előadásban összegeztük a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet tudományos ülésszakán. Szakmai közreműködésünkkel készült el a MAÉT-nak „A magyarországi gazda-identitás jelenkori kérdései” c. kiadványa. Szakmai utógondozást végeztünk Nagykovácsi önkormányzata, és az ORÖ számára előző esztendőben készített előzetes megvalósíthatósági tanulmányokkal összefüggő konzultációkkal. Szervezetünk – tagsága üzleti érdekeivel összhangban - meghatározó szakmai hátteret adott a HANGYA-COOP Holding stratégiai fejlesztéséhez, mint a HANGYA összefogás üzleti leképezésének kidolgozásához. A kidolgozott dokumentumot - feltárva a saját cselekvés teendőit, és rámutatva annak kormányzati támogathatóságára - folyamatosan egyeztettük az érintett minisztériumokkal, és kormányzati szervekkel.
II. Kiemelt feladatok 2015-ben
A szervezet alapszabályában meghatározott alapfeladatok ellátása mellett, illetve azokon belül:
1. A 2014-2020 támogatási ciklusban hozzáférhető források feltételeiben a termelői szövetkezeti együttműködések kiemelt kezelésének elérése a Földművelésügyi Minisztérium és a Miniszterelnökség határkörébe tartozó intézkedések körében.
2. A tagszervezeteink felkészítése az uniós források elérésére kiemelten a termelői együttműködésekre, és a vertikális kapcsolatok erősítésére vonatkozó intézkedésekre vonatkozóan
3. A szövetkezeti szabályozás korrekciója révén a szövetkezés különleges értékeinek jogi elismerése, és ezen alapulóan a gazdasági szabályozásban a szövetkezetek átláthatóságából adódó versenyhátrányok kiegyenlítése.
4. A tagszervezetek folyamatos felkészítése, számukra konzultációs segítségnyújtás a változó jogi környezetre.
5. Szakmai tervezési együttműködés a HANGYA COOP Holding tevékenységének fejlesztéséhez.
6. A tagszervezetekkel közösen a termelői együttműködések eredményeinek méltó megjelenítése a 2015. évi OMÉK-on.
