Elég sok változás történt a politikusok megítélésében, a baloldali és liberális politikusok pontszámai csökkentek, a jobboldaliaké emelkedtek. E hónapban a legtöbbet Vona Gábor lépett előre, plusz 4 pontjával a felső harmadban található. A legnagyobb visszaesést Demszky Gábor szenvedte el, a 4 pontos csökkenés pályafutásának eddigi mélypontja - néhány érdekesség a Szonda Ipsos által 2009 augusztusában, a politikusok népszerűségéről készített közvélemény-kutatásaiból.
A közéleti szereplők megítélése mélyponton van, a százfokú értékelő skálán ezúttal 29 pont az összesített népszerűségi mutató. Az iskolai nyelvre lefordítva, az átlagpolitikus választók általi minősítése elérhetetlen távolságra került a közepestől, alig van felette az elégségesnek. A középérték közelében mindössze ketten, Sólyom László és Orbán Viktor találhatók, a többiekről egyértelműen kedvezőtlen képet fest a magyar választóközönség. A negatív véleményeknek egyik oka, hogy a szavazótáborok csak mérsékelten állnak ki kedvenc pártjuk politikusai mellett: nem túl magas, 60 körüli pontszámokat adnak. Ezt a visszafogottan pozitív értékelést gyengítik a másik térfélen lévő választók által kiosztott rendkívül alacsony, 20-25 közötti népszerűségi indexek. A bizonytalan választópolgárok szinte mindegyik közéleti szereplővel elégedetlenek, amit 25-30 közötti pontszámokkal fejeznek ki. E három csoport értékelései együttesen a negatív tartományba taszítanak minden politikust.
Demszky Gábort sem hagyta érintetlenül az elmúlt években megfigyelhető általános presztízsvesztés, de az utóbbi időben ezen túlmenően is gyengült a pozíciója. Az év elején még 31 pontja volt, tavasszal 2, nyáron pedig 6 pontot csökkent a rokonszenvmutatója. Az utóbbi hónapokban különösképpen a korábbi hívei hátráltak ki mögüle: az SZDSZ támogatói körében 53-ról 37-re, a fővárosiaknál 33-ról 22-re mérséklődött a népszerűségi indexe.
Retkes Attila az SZDSZ elnökévé történt júliusi megválasztása óta a lakosság négytizede számára vált ismert politikussá. Nem lett népszerű, 22 pontjával a rangsor vége felé található. Inkább vidéken fogadják el őt, de az ottani választóktól kapott 25 pont is csak relatív kedveltséget mutat (a fővárosiaktól kapott 15-ös rokonszenvmutatóhoz képest). Az MSZP támogatói 30 ponttal illetik, a Fideszesek 20 pontra értékelték. Ritka jelenség, hogy pártja hívei csak az átlagosnak megfelelően minősítik az elnököt, 22 pontot kapott.
Vona Gábor a vidéki kisvárosokban és a falvakban, továbbá az alapfokú végzettségűek és a 30 év alattiak körében lett népszerűbb. E csoportokban már korábban is kedveltebb volt az átlagosnál, az augusztusban itt elért 7-8 pontos javulás felerősítette megítélésének karakteres társadalmi sajátosságait.
POLITIKUSOK NÉPSZERŰSÉGE 2009 AUGUSZTUSÁBAN
Népszerűség(pont) Változás az előző adatfelvételhez képest(pont) Ismertség(%)
SÓLYOM LÁSZLÓ 49 2 89
ORBÁN VIKTOR 45 -1 91
SZILI KATALIN 37 -1 85
NAVRACSICS TIBOR 37 2 74
GRÁF JÓZSEF 33 -1 64
VONA GÁBOR 32 4 50
KÖVÉR LÁSZLÓ 31 0 73
SZEKERES IMRE 30 -1 68
SEMJÉN ZSOLT 30 1 62
DÁVID IBOLYA 29 -1 88
MESTERHÁZY ATTILA 28 -1 49
KISS PÉTER 28 -1 63
MOLNÁR CSABA 27 -2 45
HERÉNYI KÁROLY 27 0 67
BAJNAI GORDON 26 -1 88
HILLER ISTVÁN 25 -1 76
LENDVAI ILDIKÓ 24 -3 84
DEMSZKY GÁBOR 23 -4 88
RETKES ATTILA 22 * 39
DRASKOVICS TIBOR 20 -3 76
GYURCSÁNY FERENC 19 -2 90
KÓKA JÁNOS 18 -3 82
A függőleges oszlopokban a népszerűségi pontszámokat jelöltük, amelyek 0 és 100 közötti értéket vehetnek fel. A kördiagramokban az ismertségi értékek láthatók, feketével jelölve. A felfelé mutató háromszög pontnövekedést, a lefelé mutató csökkenést jelez, a 2009. júliusi értékeléshez képest, de a -4 és +4 közötti változások statisztikailag nem jelentősek. Az azonos pontszámú politikusokat a tizedpontszámoknak megfelelő sorrendben szerepeltetjük.
A vizsgálat módszeréről:
Az adatfelvétel ideje: 2009. augusztus 3-9.
A megkérdezettek száma: 1500 fő, akik együttesen az ország 18 éves és annál idősebb lakosságát képviselik.
Alapsokaság: 18 éves és idősebb, állandó magyarországi lakóhellyel rendelkező magyar állampolgár. Az alapsokaság és a megkérdezettek összetétele megegyezik.
Minden hónapban más-más 1500 főt kérdeznek meg személyes megkereséssel, kiválasztásuk az ún. kétlépcsős rétegzett mintavétellel, a teljes véletlent biztosító módszerrel történik, azaz minden felnőtt magyar állampolgárnak azonos esélye van a mintába kerülésre.