A népszerűségi lista legtetején Orbán Viktor és Sólyom László, egyaránt - a közepesnek számító – 47-47 ponttal. Előnyük jelentős, hiszen az őket követő Navracsics Tibort 8, Szili Katalint 9 ponttal múlják fölül. Az MSZP politikusainak pontszámai szeptemberben kicsit javultak, most viszont valamelyest romlottak - néhány érdekesség az Ipsos által 2009 októberében, a politikusok népszerűségéről készített közvélemény-kutatásaiból.
Most sem telt el két hónap úgy, hogy egy irányba mozogtak volna a politikusok népszerűségi mutatói. A múlt havi enyhe emelkedést ezúttal kisebb visszaesés követte, különösen a kormánypárti közszereplők esetében. Az efféle változások többnyire a pártok között hezitáló választópolgároknak köszönhetőek, az ő véleményük hónapról hónapra hullámzik, azt erősen befolyásolják a média által közvetített impulzusok. A pártok támogatóinak véleménye ebben az évben szinte egyáltalán nem módosult, számukra nem igazán fontos a politikusok teljesítménye vagy a nyilvánosság előtti szereplése. A párthívek jókra és rosszakra, kedvencekre és irritálókra osztják fel a politikusi mezőnyt. Az is megfigyelhető, hogy minél erősebb egy szavazó kötődése pártjához, annál magasabb pontszámokat ad a saját vezetőiknek.
Így például az MSZP aktív, elkötelezett táborán belül Bajnai Gordon a legkedveltebb (69 ponttal) s ő vezeti a lazábban kötődő szocialisták rangsorát is (59 ponttal). Általában 10 ponttal többet adnak az MSZP szavazói magjához tartozó választópolgárok, mint a külső csoportba tartozók. Ez alól egyetlen kivétel Szili Katalin, aki az elkötelezett szocialistáktól 55 pontot kapott (s ezzel a negyedik helyen áll Bajnai, Gyurcsány és Gráf József mögött), míg a pártjukhoz gyengébb szálakkal kapcsolódók körében 57 pontot ért el (ami a miniszterelnök mögötti második helyet jelenti). Az MSZP-sek két csoportja – mint láthattuk - a saját politikusaikat valamelyest eltérően, a Fidesz vezetőit viszont egyformán – nagyon negatívan - értékelik. Az elszánt kormánypártiak és a tábor perifériáján lévők szinte azonos (16-20 közötti) pontszámokkal utasítják el Vona Gábort, Orbán Viktort, Kövér Lászlót vagy Semjén Zsoltot.
A Fidesz szavazóinak véleménystruktúrája is hasonló, a szavazói mag saját politikusaikra vonatkozó minősítései 8-10 ponttal meghaladják a kevésbé elszánt támogatókét. Kivétel itt is akad, Sólyom László megítélése a két csoportban lényegében azonos (60 illetve 58 pont). A másik térfél politikusainak elutasítása egységet teremt a két csoport között, de itt a gyengébben kapcsolódó hívek valamivel megengedőbbek. Az ellenzéki párt támogatóinak Kóka Jánosról, Bajnai Gordonról és Gyurcsány Ferencről van a legkritikusabb véleményük, a kemény szavazói mag 10-13 pontot adott, a visszafogottabb Fideszesek 15-17 pontot.
A bizonytalan választópolgárok körében Szili Katalin és Sólyom László a két leginkább kedvelt személyiség, pontszámaik viszont nem túl magasak. a volt házelnök 42, az államfő 40 pontos. Sólyom részben e csoportnak, másfelől a Fidesz táborának – akiktől 59 pontot kapott - köszönheti, hogy a lista elején áll. Orbán első helye viszont egyértelműen az ellenzéki párt népes táborának rendkívül kedvező véleményéből fakad. A Fidesz táborában nagy a reputációja (78 pont), amit a többi politikai csoportban kapott mérsékeltebb pontszámok lefelé húznak, de csak annyira, hogy közepes összpontszáma lett. A 47-es rokonszenvindex ma első helyet jelent.
POLITIKUSOK NÉPSZERŰSÉGE 2009 OKTÓBERÉBEN
Népszerűség(pont) Változás az előző adatfelvételhez képest (pont) Ismertség (%)
ORBÁN VIKTOR 47 1 92
SÓLYOM LÁSZLÓ 47 0 90
NAVRACSICS TIBOR39 2 74
SZILI KATALIN 38 -1 86
GRÁF JÓZSEF 34 -2 64
SEMJÉN ZSOLT 32 1 62
KÖVÉR LÁSZLÓ 31 -1 72
VONA GÁBOR 30 0 54
SZEKERES IMRE 30 -2 70
MESTERHÁZY ATTILA29 -2 50
DÁVID IBOLYA 29 -3 89
KISS PÉTER 28 -2 64
LENDVAI ILDIKÓ 27 -1 85
HERÉNYI KÁROLY 27 -1 66
MOLNÁR CSABA 27 -3 48
BAJNAI GORDON 26 -1 90
HILLER ISTVÁN 24 -3 76
RETKES ATTILA 23 0 41
DEMSZKY GÁBOR 23 -1 89
DRASKOVICS TIBOR22 -1 76
GYURCSÁNY FERENC19 -2 92
KÓKA JÁNOS 18 -2 81
A függőleges oszlopokban a népszerűségi pontszámokat jelöltük, amelyek 0 és 100 közötti értéket vehetnek fel. A kördiagramokban az ismertségi értékek láthatók, feketével jelölve. A felfelé mutató háromszög pontnövekedést, a lefelé mutató csökkenést jelez, a 2009. szeptemberi értékeléshez képest, de a -4 és +4 közötti változások statisztikailag nem jelentősek. Az azonos pontszámú politikusokat a tizedpontszámoknak megfelelő sorrendben szerepeltetjük.
A vizsgálat módszeréről:
Az adatfelvétel ideje: 2009. október 1-8.
A megkérdezettek száma: 1500 fő, akik együttesen az ország 18 éves és annál idősebb lakosságát képviselik.
Alapsokaság: 18 éves és idősebb, állandó magyarországi lakóhellyel rendelkező magyar állampolgár. Az alapsokaság és a megkérdezettek összetétele megegyezik.
Minden hónapban más-más 1500 főt kérdeznek meg személyes megkereséssel, kiválasztásuk az ún. kétlépcsős rétegzett mintavétellel, a teljes véletlent biztosító módszerrel történik, azaz minden felnőtt magyar állampolgárnak azonos esélye van a mintába kerülésre.